 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (30. rész) Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon ------------
|
Kastélymúzeum igazgatója szerint az egyesülési, illetve a
gyülekezési jog törvénytervezetében tettenérhető egyfajta félelem,
ami miatt - kimondva vagy kimondatlanul - kettős mércével mér a
jogalkotó. A törvényjavaslat nem egységes kritériumok alapján
rendelkezik minden társadalmi szervezetről, amikor egyiküket kivonja
a szabályozás alól.
A törvénytervezetek országos vitájában nem egyszer
megfogalmazódott az a kívánság - folytatta -, hogy az egyesülési
törvényben szabályozzák a pártok működését, s ne alkossanak erre
külön ,,párttörvényt,,. A tervezet ezzel szemben most azt javasolja,
hogy egy külön törvény rendelkezzék e kérdésről. A képviselő ezzel
kapcsolatban határozottan leszögezte: az alulról építkező társadalom
valamennyi alapegysége csak egységes normatívák, illetve elbírálás
alapján működhet egészségesen. A képviselők pedig csak ennek
tudatában és ezt feltételezve szavazhatnak a beterjesztett
törvényjavaslatra. Annál is inkább, mivel a múltban már keserű
tapasztalatokat szerezhettek arról, hogy hova vezet a különös
kiváltságokat élvező, szinte törvények feletti szervezet.
A képviselő kifogásolta azt is, hogy a törvénytervezetek
túlszabályozottak, ami egyben kritikája is a jelenlegi
jogszabály-javaslatoknak. Ugyanakkor nem számolnak azzal, hogy a mai
magyar társadalomban nemcsak marxista, hanem idealista világnézetet
valló intézmények is léteznek. Ennek tudható be, hogy még az olyan,
egyébként korszerű megoldások - mint például a demokratikus
önkormányzat - sem alkalmazhatók minden egyesület esetében. A
törvényben ezért a többi között egyértelműen tisztázni kell az
egyházak, valamint a vallási jellegű egyesületek helyzetét. A
probléma lényege: ,,a törvényjavaslat szövegezői nem
sokszínűségében, hanem valamiféle szocialistának vélt egységben
fogták fel a társadalmat, s a törvényre akarnak bízni olyasmit, ami
nem arra tartozik.,, (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 18:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|