 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
Budapest Főváros Tanácsának közleménye a hajléktalanokról
|
1990. január 12., péntek - A Fővárosi Tanács közleményt
juttatott el az MTI-hez, amelyben szükségesnek tartja tájékoztatni a
közvéleményt arról: a rendelkezésére álló eszközökkel változatlanul
mindent elkövet a hajléktalanok helyzetének javítása érdekében.
Az eddigiekben munkalehetőségek felkínálásával, ideiglenes
szálláshely biztosításával, rendkívüli élelmezési segéllyel,
munkásszálláson, szociális otthonban és kórházban történő
elhelyezéssel sietett a rászorulók segítségére. Vannak ugyanakkor
olyan hajléktalanok is, akik nem fogadják el a részükre felajánlott
segítséget, illetve megtagadják az együttműködést sorsuk
javításáért. Közöttük idős és beteg emberek, avagy olyan fiatalok,
akik csak csoportba verődve lennének hajlandók szálláshelyet
elfogadni.
A Fővárosi Tanács vezetése nem hagyhatja figyelmen kívül azt,
hogy a hajléktalanok közül nagyon sokan az ország más területeiről
jöttek Budapestre. Legtöbbjük nem jogosult arra, hogy a fővárosban
tanácsi bérlakást kapjon. Ugyanakkor több tízezer azoknak a
lakásigénylőknek a száma, akik a kerületi tanácsoknál évek óta
várnak lakásra. Nem lehet nem figyelembe venni azt a tényt sem, hogy
az önkényes beköltözések, lakásfoglalások Budapest közrendjét és
közbiztonságát sértik.
A Fővárosi Tanács vezetése többször folytatott egyeztetést a
Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság képviselőivel, amelynek
eredményeként az elkövetkező napokban megállapodás aláírására kerül
sor egy gondozási központ és egy alapítvány létrehozásáról, amelyhez
a Fővárosi Tanács jelentős pénzeszközökkel járul hozzá. A Fővárosi
Tanács további átmeneti szálláshelyek kialakítását önerőből nem
tudja megoldani.
A közvéleményt megosztja a hajléktalanok ügye. Sokan vannak,
akik megértőek, ám az emberek többsége felháborodik és türelmetlen,
ha életerős, egészséges és munkaképes emberek nem tesznek, vagy nem
akarnak tenni saját sorsuk rendezése érdekében.
Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy nem minden esetben
megfelelő az együttműködési készség az érintett szervek és a
lakosság részéről.
A hajléktalanok demonstrációi által Budapest került az
érdeklődés homlokterébe. A hajléktalanság azonban nem csak fővárosi
gond, ezért elengedhetetlen, hogy az ország valamennyi érintett
településén, a helyi erőforrások mozgósításával nyújtsanak
segítséget a rászorulóknak. (MTI)
1990. január 12., péntek 17:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|