 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
Izrael Állam megalapítására emlékeztek
|
1989. május 14., vasárnap - Izrael Állam 41 évvel ezlőtti megalapítására emlékeztek vasárnap az Eötvös Loránd Tudományegyetem dísztermében. A Magyar-Izraeli Baráti Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoportja által rendeztt ünnepségen Pozsgay Imre államminiszter mondott beszédet.
Hangsúlyozta: a mai Magyarország minden vonatkozásban
veszteségének és vereségének is érzi azt, ami csaknem félévszázaddal
ezelőtt a magyar zsidósággal történt. Ezután azt a hőskorszakot
méltatta amelyben az európai civilizáció, kultúra kialakulásában is
olyan jelentős szerepet játszó zsidóság a Közel-keleten
megteremtette saját államát. Magyarország és Izrael viszonya nem
volt felhőtlen - mondotta. Minden elismerésünk azé az Izraelben élő
sok ezer magyar zsidóé, aki ma is Magyarországot, azt az országot
tekinti óhazájának, amely pedig annak idején nem volt képes
megvédeni a vésztől, a gyötrelmektől
A két ország viszonyáról szólva az államminiszter azt
hangsúlyozta: affelé tartunk, hogy rendben, emberséges módon építsük
tovább államközi kapcsolatainkat. Azt akarjuk: kulturális
idenditásukat megtalált emberek milliói lépjenek kapcsolatba
egymással nemcsak a modern technikai eszközök, hanem az emberek,
eszmék, a szellemiség szabad áramlása révén is.
Shlomo Marom, a budapesti Izraeli Érdekképviseleti Hivatal
vezetője beszédében arról a harcról szólt, amelyet a fiatal zsidó
államnak kellett megvívnia fennmaradásáért. Erőfeszítései, súlyos
veszteségei, mint hangoztatta, nem voltak hiábavalóak: a világ sok
országából odavándorolt embereknek sikerült felépíteniük egy
demokratikus, szabad jogállamot. A gazdasági problémák jelentős
része még megoldatlan, de szinte ennél is fontosabb a szomszédos
arab népekkel, a palesztin lakossággal való viszony rendezése. Ez a
feltétele annak, hogy Izrael Állam erőit a társadalom építésére
összpontosíthassa. Irael érdekelt abban, hogy jó kapcsolatban legyen
a világ országával. Bízakodik, hogy az izraeli-magyar viszony is már
a közeljövőben rendeződik.
Az ünnepi műsort - amelyben több neves színművész működött közre
- Rapcsányi László, a Magyar-Izraeli baráti Társaság elnökének
vezetésével a Magyar Rádió is közvetíti.(MTI)
1989. május 14., vasárnap 15:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|