|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Szűrös Mátyás javaslata - EK-MSZMP (1. rész)
|
1989. május 23., kedd - Az Ellenzéki Kerekasztal (EK) továbbra is az MSZMP-vel kíván tárgyalóasztalhoz ülni - nyilatkozta az MTI érdeklődésére Tölgyessy Péter, az EK tárgyalócsoportjának tagja. Hozzátette: elfogadják Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének azt a felajánlását, hogy közreműködik a tárgyalások lebonyolításában. Elmondta, hogy véleményét még nem egyeztette a kerekasztal tagjaival, de szerinte teljesen új felállás lenne, s talán lendületet adhatna a tárgyalásoknak, ha az MSZMP-vel együtt. A kormány vagy a parlament képviselői is a tárgyalóasztalhoz ülnének. Ez viszont egyéni kezdeményezés helyett a KB testületének döntése alapján történjék - mutatott rá.
Mint mondta, az ellenzéki kerekasztal nem akarja eldönteni, hogy kivel kell tárgyalni, de a hatalom jelenlegi igazi gazdája vitán felül az MSZMP KB. Így nem volna jó, ha a Központi Bizottság kimaradna a megállapodásokból, mert esetleg azt mondhatnák a testület tagjai, hogy számukra nem kötelező érvényűek a megkötendő egyezmények. Ezért ha a KB úgy dönt, hogy a parlament vagy a kormány tárgyaljon az ellenzékkel, az MSZMP-nek akkor is képviseltetnie kellene magát a hatalom delegációjában. Tölgyessy Péter hangsúlyozta: olyan megállapodásokat szeretnének kötni, amelyekből rövid időn belül jogszabály lesz. Ebben az Országgyűlés elnöke jelenleg semmiféle kötelező ígéretet nem tud adni. Egyébként bizonyos ügyekben, napi konfliktusokban - mint például Bős-Nagymaros, vagy a gyógyszerrendelet - kívánatos lenne a kormánnyal tárgyalni. Ebben azonban a független szakszervezetek lennének a partnerek, az EK csak megfigyelő. Végezetül arról szólt, hogy az Ellenzéki Kerekasztal Pozsgay Imrét kettős minőségében - PB-tag, államminiszter - szívesen elfogadná tárgyalópartnernek. Az MSZMP szakértője, Tóth András azt hangsúlyozta: a kiindulási pontjuk továbbra is a Központi Bizottság május 8-ai javaslata, de minden olyan értelmes kezdeményezést üdvözöl az MSZMP, amely segíti a tárgyalások kimozdítását a holtpontról. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 13:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szűrös Mátyás javaslata - EK-MSZMP (2. rész)
|
Ezek megvitatásához azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy tartalmuk, pontos megfogalmazásuk eljusson a Központi Bizottsághoz. Szűrös Mátyás javaslata feltételezhetően a Politikai Bizottság legközelebbi ülésén PB-ülésen és a jövő hétfői KB-ülésen is szóba kerül. Tóth András szerint az Országgyűlés elnöke egyelőre saját véleményét fejtette ki, s ahhoz vagy a párt érintett testületeinek, vagy pedig a parlamentnek a támogatását meg kell kapnia. A szakértő hangsúlyozta, az MSZMP kormányzó párt, a parlamenttel és a kormánnyal való viszonyának a párt illetékes testületeinek egyetértésével, annak álláspontja szerint kell alakulnia. Tárgyalásokat lehet folytatni a törvényhozással, lehet egyezkedés a pártok között, de viszonylag nehezen képzelhető el, hogy a pártok megállapodását a kormány vagy a parlament koordinálja. A lengyel példa nálunk közvetlenül nem alkalmazható, mert ott teljesen más volt a szereposztás, nem a pártok és a kormány, hanem a szakszervezetek és a kormány között alakult ki együttműködés. Tóth András szerint sokfajta megállapodás képzelhető el az ellenzékkel, a vegyes tárgyalások azonban tisztázatlan viszonyokat hoznának, s nem lehetne utána a döntésekkel érdemben mit kezdeni. Nem az a lényeg, hogy személy szerint ki ül le az asztalhoz, hanem az, hogy kik között zajlik a tárgyalás. Ha a parlament vagy a kormány képviselője folytat megbeszélést az ellenzéki kerekasztallal, akkor az MSZMP megfigyelőként ülhetne csak le. Ezért az lenne a tiszta konstrukció, ha a pártok állapodnának meg egymással. Elképzelhető egy nagy nemzeti kerekasztal is, amely körül mindenki ott ül, aki számít, de akkor nehezen tudnánk, hogy ki kivel, milyen kompetencia és milyen mandátum alapján jut egyezségre. Így e kerekasztal működőképessége kérdéses lenne. A tiszta profilok kialakítása segítené igazán a megállapodások létrehozását - mondta befejezésül Tóth András. (MTI)
1989. május 23., kedd 13:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|