![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Piaci típusú gazdasági mechanizmas a cél - Nyers Rezső előadása Szegeden (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. május 9., kedd - A MTESZ, és a TIT Csongrád megyei szervezete, valamint a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa a 29. műszaki hónap keretében kedden Szegeden, a Technika Házában gazdaságpolitikai fórumot szervezett, amelyen Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter intézményrendszerünk és a stabilizációs program címmel tartott előadást.
Bevezetőjében hangsúlyozta: minden nagy, társadalmi méretű gazdasági kitörés a társadalom különböző rétegei, köztük az értelmiség összefogásától függ. Részeiben megújítani egy országot nem lehet, hosszú távú reformokat csak a társadalom egészében lehet végrehajtani. A stabilizációs program megvalósításának feladatairól szólva Nyers Rezső elmondta: a program befejezéséhez a piacgazdaság alapjainak teljeskörű kiépítése, továbbá plurális, magyarán sokszínű, sokféle politikai érdeket megvalósító politikai struktúra szükséges. Ezt eleinte az MSZMP-ben egypártrendszer-melletti pluralitásként fogták fel, majd egy félév múltán arra a meggyőződésre jutottak, hogy többpártrendszerű politikai szerkezet nyújthat megfelelő keretet a gazdasági korszerűsítésnek is. A stabilizáció befejezése, a reformok megindítása a korábban megkezdett külpolitikai irányzat erőteljesebb érvényre juttatását igényli, szorosabb kapcsolódást Európához, a gazdaság világrendszeréhez, a politikai világrendszerekhez. A kétpiacos stratégia fontosságáról szólva hangsúlyozta: az erre való felkészülés piaci típusú gazdasági mechanizmust igényel; a nemzetközi pénzintézetekkel való kapcsolat pedig számunkra életszükséglet. A továbbiakban arról beszélt, hogy dolgoznak a szakemberek annak a reformcsomagnak az összeállításán, amelyben a tulajdonosi funkció reformját irányozzák elő, hogy a tőkehatékonysági, tulajdonosi szempontok aktív szerepet kapjanak. A munkával az év második felére elkészülhetnek; a reformcsomagot akkor terjesztik az Országgyűlés elé. Reformintézkedések addig is életbelépnek; ilyen volt a társasági törvény, és lesz az átalakulási törvény. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 20:30
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Piaci típusú gazdasági mechanizmas a cél - Nyers Rezső előadása Szegeden (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Mit jelent a tulajdonosi reform? - tette föl a kérdést az előadó. Egyrészt azt, hogy a közösségi tulajdon nagy részét új, társadalmasított formában működtetik, a tőke elosztására társadalmi szervezeteket hoznak létre az állami szektorban, illetve szabadabbá teszik a szövetkezetek tőkegazdálkodását. Mésrészt a gazdaság egészében változtatnak az eddigi tulajdonviszonyok arányain, szélesebb működési területet teremtve a magánvállalkozásnak, korrigálva azt a folyamatot, ami 1949-50-ben egy túlzott mértékű államosítással kezdődött. A gazdaság politikai közegéről szólva a Politikai Bizottság tagja kifejtette: jól működő képviseleti demokráciára alapozva lehet megfelelő körülményeket teremteni a reformhoz, a gazdasági stabilizációhoz. Minden felelős tényező azt hirdeti, hogy ez a cél vezérli, de még nem sikerült ennek politikai intézményrendszerét kialakítani. Az alapvető feltétel, hogy az MSZMP tovább haladjon a reformok útján, s a pártban ma megvan ez az akarat. A kialakuló többi párt is a reformok vállalását hangoztatja, s ez a szándék párbeszédre kell hogy késztesse az MSZMP-vel azokat a pártokat és mozgalmakat is, amelyek függetlenek, de nem ellenzéki erőként, hanem tárgyilagosan kívánnak esetről-esetre megegyezni, kritizálni, együttműködni. A stabilizáció és a gazdasági reform ugyanis néhány alapkérdésben összefogást igényel, azt hogy a gazdasági stabilizációt vagy úgy vállalja fel mindenki, hogy részt vesz a folyamatban, vagy úgy, hogy nem vesz részt benne, de nem keresztezi, nem tevékenykedik ellene. (MTI)
1989. május 9., kedd 20:34
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|