|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Környezetvédelem - Tudományos konferencia (1. rész)
|
1989. január 29., vasárnap - Az állam környezetvédelmi szerepének megvitatásával folytatta vasárnap munkáját a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében a Zöld Hullám elnevezésű kétnapos tudományos konferencia. A Duna Kör és több más környezetvédő csoport rendezésében összehívott tanácskozáson Enyedi György akadémikus elmondta, hogy a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium mögött nem állnak politikai, gazdasági súllyal rendelkező érdekszövetségek, így ez a tárca könnyen háttérbe szorítható, nem képes az erélyes fellépésre. A helyi tanácsok pedig gyakran lekötelezettjei a területükön lévő termelő üzemeknek, s ez a magyarázat arra, ha vonakodva érvényesítik a település érdekeit e vállalatokkal, intézményekkel szemben.
Mészáros Ferenc vízmérnök szintén a lobbyk csatározásaira hívta fel a figyelmet. Ezekben a harcokban - mint mondotta - rendre a környezetvédelem marad alul. A környezetvédelmi törekvésekkel gyakran különféle, így energiaügyi, mezőgazdasági, vízügyi, pénzügyi, bányászati és több más érdekszövetség áll szemben. Sokszor a jól fizető állások motiválnak egyéneket is ilyen magatartásra - mondotta. Rakonczay Zoltán környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes arról beszélt, hogy a minisztérium dolgozói között még ma is akadnak olyanok, akik nem tekintik partnerüknek a különféle zöld-csoportokat. Figyelmeztetett arra is, hogy e csoportoknál nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a szakmai háttérre, valamint arra, hogy a zöld-közösségek minél szélesebb körű vidéki bázist építsenek ki, s ne csak Budapest-központú értelmiségi közösségek legyenek. Ugyanazért küzdenek a KVM dolgozói és a különféle környezetvédő csoportok is; kéznyújtásra van szükség, s ennek során sokminden tisztázódhat mindkét részről. A környezetvédőknek nem kell föladniuk önállóságukat, elveiket, az összefogásra, a közös gondolkodásra viszont nagy szükség van. (folyt.köv.)
1989. január 29., vasárnap 17:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Környezetvédelem - Tudományos konferencia (2. rész)
|
Tóth Pál Péter szociológus ugyancsak fontosnak találta a közös fellépést azért, hogy egészségesebb környezetben élhessünk. Megkérdezte viszont: elég erős-e a KVM a különféle érdekszövetségekkel szemben? A KVM önmagában semmit sem tehet, ha a politikai, állami vezetés egésze nem, vagy csak kevéssé veszi figyelembe a környezetvédelem, a tudomány szempontjait. Szekfű András, a Duna Kör választmányi tagja a fejlett ipari országok példáját hozta fel, ahol az állami irányítás - a környezetvédelem és lakossági tömegmozgalmak véleménye alapján - gyorsan felismerte a váltás szükségességét. Az ipari, pénzügyi lobbyk feltétel nélküli képviseletétől egy-kettőre eljutottak legalább a kompromisszumig. Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára annak az ad hoc bizottságnak a munkájáról tájékoztatta a konferencia résztvevőit, amely széles körű elemzést készít a gazdaságfejlesztés 1990-es évekre szóló lehetőségeiről. Ennek fontos része a környezetvédelem és a gazdaságfejlesztés kapcsolatának vizsgálata. Mint mondotta, e témakör alapos megvitatását kérik majd a környezetvédelem állami, és tudományos képviselőitől, valamint a környezetvédelmi társadalmi mozgalmaktól is. A konferencián foglalkoztak még a résztvevők az ökológikus gondolkodás több évszázados fejlődésével, a környezetvédelem oktatási, nevelési kérdéseivel, valamint konkrét környezetvédelmi problémákkal, így például a légszennyezés ügyével is. (MTI)
1989. január 29., vasárnap 17:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pótlás az MTIB1021.2 sz. hirünkhöz (Környezetvédelem...)
|
A hír végére az alábbiak irandók: A konferencia végén a csoportok képviselői létrehozták a független környezetvédő szervezetek jogi koordinációs csoportját azzal a céllal, hogy kialakitsák közös álláspontukat a készülő törvényekkel, jogszabályokkal, így az alkotmánnyal kapcsolatban. (MTI)
1989. január 29., vasárnap 21:52
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|