|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
MDF-gyűlés
|
---------- Köln, 1989. október 22. (Deutschlandfunk, Esti krónika) - A Magyar Demokrata Fórum péntektől vasárnapig tartó 3 napos országos gyűlésén tanúbizonyságát adta annak, hogy a következő parlamenti választáson komoly ellenfele lesz a Magyar Szocialista Pártnak, a kommunista párt utódának. Mezei Katinka budapesti beszámolóját hallják: A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlésén elfogadta programját a jövő év első felében sorra kerülő parlamenti választásra. 1947 óta Magyarországon ez lesz az első szabad országgyűlési választás. A demokraták programja a magyar lakosság napjaiban legégetőbb problémáit öleli fel. Többek között szó van a nyugati orientációjú demokrácia bevezetéséről, valamint arról, hogy Magyarország a Varsói Szerződésben valami olyan rendkívüli státust nyerjen, mint például Franciország a NATO-ban. Az Országgyűlés, az országos gyűlés az 57 éves Antall József történészt választotta a Magyar Demokraták(sic ) Fóruma elnökévé. Már apja is miniszter volt az 1949-ig fennálló koalíciós kormányban, a Kisgazdapárt képviseletében. Antall József feltehetően a következő miniszterelnök szerepét veszi át, a parlamenti választások után az MDF koalícióra lép a Magyar Szocialista Párttal. A közvéleménykutatók legújabb felmérései az MDF információi szerint azt mutatják, hogy ez a csoportosulás a szavazatok 30-40-át kapja, míg a szocialistáknak 10-20 százalékkal kell beérniük. A konferencia megválasztotta az államelnöki tisztségre saját jelöltjét is, az 59 éves Für Lajos történész személyében. Für a sajtó képviselői előtt úgy vélekedett, hogy jó kilátásai vannak a győzelemre a következő hónapokban sorra kerülő elnöki választásra. Politikai megfigyelők azonban úgy vélik, hogy a szocialista párt jelöltje, a jelenleg nagyon népszerű Pozsgay Imre államminiszter a legesélyesebb várományosa az államelnöki tisztségnek. A pozíció harmadik jelöltjét a Hazafias Népfront állította: Kulcsár Kálmán jelenlegi igazságügyi miniszter, aki nagyon tiszta jellemű embernek számít Magyarországon. (folyt.)
1989. október 22., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- MDF-gyűlés - 1. folyt.
|
Antall József viszont a megfigyelők szerint igen jó esélyekkel rendelkezik a miniszterelnöki pozíció betöltéséhez, annál is inkább, mert rendkívül népszerű véleménnyel lép bizonyos dolgokban a lakosság elé. Gyakran használja a magyarság kifejezést, és úgy véli, hogy a Demokratikus Fórumnak feltétlenül segítenie kell az erdélyi magyarságot is. Antall jelenlegi népszerűségét az is növeli, hogy a budapesti Semmelweis Orvostudományi Múzeum igazgatója az 1956-os népfelkelés idején az Eötvös Gimnázium forradalmi tanácsának az elnökségi tagja volt. A Magyar Szocialista Párttal lehetséges koalíció után kérdezve Antall úgy válaszolt, hogy az MDF erről majd csak a parlamenti választások után dönthet. Végül elismeri, hogy az olyan formátumú reformkommunisták, mint például Pozsgay Imre, jelentősen hozzájárultak a pártállam felszámolásához. +++
1989. október 22., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|