|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar és szovjet reformok
|
Magyar és szovjet reformok Amerika Hangja -------------------------- Washington, 1989. május 17. Világhíradó. Magyarország a kelet-európai országok között az élvonalban törekszik a régi, központosított tervutasításos gazdasági rendszer felváltására egy rugalmasabb, piaci viszonyokat is figyelembe vevő rendszerrel. Szovjet és magyar szakértők közelmúltban tartott kerekasztal vitája is rávilágított, milyen közel van a két ország reformerejének álláspontja. A közelmúltban tartott magyar-szovjet fórum megvitatta a radikális gazdasági változások szükségét. A magyar és szovjet vezetők elhatározták, hogy áttérnek az új gazdasági rendszerekre, míg a szovjet tömb többi országa továbbra is hű maradt a központosított gazdasághoz, amelyet a kommunista párt irányít. Oleg Bogomolov, a Szovjet Tudományos Akadémia közgazdasági intézetének igazgatója beszélt azokról az elvekről, amelyek alapján le kell fektetni a Szovjetunió és kelet-európai szövetségeseinek gazdasági kapcsolatait. Bogomolov szerint a fogyasztók és előállítók igazi piacát kell létrehozni. Az állami utasításokra működő koordinált szervek rendszeréről, az adminsztratív irányvonalról át kell étrni a közvetlen piaci viszonyokra. Ez a kivezető út. De ez az út csak akkor nyílik meg, ha megvalósítjuk a reformokat az érintett országokban - állapította meg a szovjet tudós. (folyt.)
1989. május 17., szerda
|
Vissza »
|
|
Reformok - 1. folyt.
|
Amikor Nyugat-Európa a gazdasági integráció felé haladt, a szovjet tömb államai csak kevés állandó kapcsolatot alakítottak ki. A KGST nem dicsekedhet az európai közösség eredményeivel olyan területeken, mint szabványosítás, minőségellenőrzés, a vámkezelés egyesítése és a nemzetközi munkamegosztás. Mint Nyers Rezső államminiszter, a magyar kommunista párt politikai bizottságának tagja mondotta egy televíziós beszélgetésben, Kelet-Európában közös az ideológia, de nincsenek intézményesített gazdasági kapcsolatok. Véleményem szerint - mondotta Nyers - a KGST istenigazából nem is létezik. Arra az Andersen-mesére emlékeztet, amelyben a királlyal elhitették hogy fel van öltözve, és senki sem merte figyelmeztetni, hogy lényegében meztelen. Bogomolov szovjet tudós egyetértett azzal, hogy a KGST képtelen volt megvalósítani fő célkitűzését, a körzeti integrációt. Leonyid Jagodovszki (?) vezető szovjet közgazdász az elmúlt évtizedek tévedéseinek tulajdonította a legtöbb kelet-európai ország jelenlegi nehézségeit. A veszteséges vállalatokat mmesterségesen a víz színén tartották még akkor is, amikor termékeik nem kellettek senkinek. A piaci tényezőket pedig a munkások és fogyasztók kárára egyszerűen figyelmen kívül hagyták. Lengyel László elismerte, hogy Kelet-Európa most fizet az elmúlt 30 év elherdált és elfecsérelt gazdaságáért, három évtized elpazarolt erőforrásaiért és emberi munkájáért. A vita összefoglójául a magyar vitavezető kijelentette: a sztálinista gazdasági modell válságban van. A modell ellentétben állt a szocializmussal, amely nagyobbb szabadságot, egyenlőséget és az állam elhalását ígérte. Kelet-Európában ebből semmi sem lett, és ezért kell felhagyni az államilag irányított gazdasággal - mondotta a vitavezető. (folyt.)
1989. május 17., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reformok - 2. folyt.
|
Nyugati megfigyelők szerint a magyar vezetők a csődbe jutott tervutasításos gazdaságot fel akarják váltani a semleges Ausztriában és Svédországban működő sikeres gazdasági rendszerrel. Budapest növelni akarja kapcsolatait Nyugat-Európával, ugyanakkor drasztikusan csökkenteni kívánja gazdasági szálait a szovjet tömbbel. Eldöntöttük, hogy a szocializmust amelyet eddig ismertünk egyszerűen el kell vetni - mondotta Dégen István a magyar kommunista párt egyik vezetője. +++
1989. május 17., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|