Rendszerváltás és az MTI

	Beszélgetés Szép Zoltánnal - Cservenkáné visszahívása
München, 1989. január 23. (SZER, Világhíradó) Magyarországon az állampolgárok eddig több mint 20 parlamenti képviselő visszahívását latolgatják, kezdeményezték, készítik elő. Öt esetben elsősorban a bős-nagymarosi vitában tanúsított magatartás miatt már megkezdődött, illetve be is fejeződött az aláírások gyűjtése. Ezek időrendben: Vida Miklós - Józsefváros, dr. Nagy Gyula - országos lista, Dauda Sándor - Zugló, Juratovics Aladár - Szeged és Cservenka Ferencné - Gödöllő-Isaszeg. Ez utóbbit a Demokrata Fórum gödöllői szervezete kezdeményezte. Mint a Hitel című újság beszámolt róla, Cservenkáné Gödöllőn a választóival történt találkozón számos kérdésre nem válaszolt, elutasította a vitát Bős-Nagymaros problémájáról, de végül mégis csak beismerte, hogy a parlamentben nem a népet, a választókat fogja képviselni, hanem a pártot. Tehát kibújt a szög a zsákból, világossá vált, hogy Cservenkáné a demokráciát továbbra is a kádári képlet szerint értelmezi, a nép nevében, de nélküle kormányozni. Persze ezen kevesen lepődnek meg, különösen akik figyelemmel kísérték Cservenkáné pályafutását. Beszélgetőpartnerem Szép Zoltán, országgyűlési képviselőként és funkcionáriusként is ismerte Cservenkánét, aki 1949 óta tagja a párt felső vezetésének. 1954-től az MDP, majd 57-től az MSZMP agit. prop. osztályának egyik irányítója, aztán 1962-től 83-ig a Pest megyei Pártbizottság első titkára. Több mint 30 éve parlamenti képviselő, 1980-tól 88-ig az Országgyűlés alelnöke. Milyen vezetőnek tartod személyes tapasztalataid alapján Cservenkánét? - Hűséges vezetőnek tartom, kemény, elszánt, balos kommunistának, aki - mint említetted - a népet nem képviseli, mondottad volt, hogy a pártot igen. A pártot sem képviseli, mert az, amelyik ma Magyarországon MSZMP néven a hatalmat gyakorolja, nem az a párt, amelyhez Cservenkáné saját magát sorolja. Cservenkáné körülbelül az ő korábbi magatartását figyelembe véve jelenleg hozzávetőleg a Münnich Ferenc Társaságot képviseli, Biszku Béláékat képviseli és a hozzá hasonló régi elvtársakat, akik valamiféle szilárdítást, keményítést, a vasöklű politikáját szeretnék megvalósítani. - Pest megyei elsőtitkársága tartott a leghosszabb ideig. Milyen tapasztalatokat szereztél erről a tevékenységéről? - Mindig is megtalálta azokat a pontokat, ahol a pártot, pontosabban azokat a hatalmasságokat szolgálhatta, akik őt emberüknek tekintették. Pest megyei párttitkár korában egy félelmetes személyiség hírében állt végig, általában rettegett ember volt, aki nem rettegett viszont megcsinálni olyan, a saját személyének előnyeivel járó dolgokat, amelyekről nemcsak Pest megyében, hanem Magyarország-szerte is beszéltek. - Ezekről én is nagyon sokat hallottam. Nos Cservenkáné 40 évi ténykedése során rengeteg kárt okozott az országnak. De a Magyar Hírlapban úgy nyilatkozott, hogy a visszahívási indítványok azok ellen irányulnak, akik szilárdan a kormányt támogatják. Kérdés, hogy támogatás-e az útkereső politikai reformot is hirdető kormánynak az ilyen szemellenzős, diktatórikus magatartás, amelynek Cservenkáné egyik tipikus képviselője? - Mindenképpen lejáratják az ilyen emberek a kormányt is, egyáltalában a magyar külpolitikát is, hiszen őket nyugodtan nevezhetjük közületnek, mumifikálódott politikusoknak, akiknek már régen megérdemelt, vagy meg nem érdemelt nyugdíjukat kellene élvezni, és nem beleszólni a fiatalok, vagy a középgeneráció dolgába - bár több fiatal volna a kormányban. Egy nagyon fontos elemet kiemelnék. A visszahívás jelenleg nem más, mint a parlament által meg nem szavazott népszavazás spontán jelentkezése, úgy is mondhatjuk, hogy a politika által elfojtott népi spontaneitás egyik jogi eszközökkel megvalósított formája, módozata. - Még nem dőlt el, mi lesz a képviselői visszahívások sorsa, elég nehéznek látszik az út megvalósításukhoz, de szerinted ezen állampolgári, választői törekvések befolyásolják-e az Országgyűlés és egyes tagjainak munkáját? - Mindenképpen befolyásolják, ha eredményre nem is vezetnek, mert a hatóságok, akik a kivitelezésben együttműködni lennének kötelesek az állampolgárral, egyelőre nem mutatnak kellő aktivitást, akkor is visszahívásnak a kezdeményezése - mint a népszavazás egy változata - a képviselő népszerűségét, magabiztosságát, hatalmi pozíció harcait befolyásolja, ez már egy más szituáció. +++ 1989. január 23., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »