|
|
 |
|
 |
A falusi életszínvonalról - tárgyilagosan
|
Budapest, 1989. május 9. kedd (MTI-Press)
A téeszelnökök mesés vagyonáról, a parasztemberek emeletes
házairól, gazdag berendezéséről legendák keringenek a városlakók
között. Egyesek csupán irigykedve, mások szinte dühvel emlegetik a
falu gazdagodását. Az ilyen állítások nélkülözik az ismereteket. A
tények ugyanis egészen mást mutatnak. A Központi Statisztikai
Hivatal nemrégiben tette közzé a lakosság jövedelmeiről és
fogyasztásáról szóló adatokat, melyekből számszerűen is kiderül a
falusi hátrány.
alc. Mit mutat a kereseti statisztika?
Az állami iparban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 7320
forint volt 1987-ben, a szövetkezeti iparban dolgozóké 6379 forint.
Ugyanekkor az állami erdő -és mezőgazdaágban 6873, a szövetkezeti
szektorban csupán 6221 forintot kerestek. A szövetkezeti
megkülönböztetés félreérthetetlen. A magas vezetői jövedelmek is
inkább csak a képzelet szülöttei voltak, hiszen a mezőgazdasági
szövetkezetekben a szellemi dolgozók átlagosan 8357 forintot
kerestek 1987-ben, az iparban viszont 9028 forintot.
A helyzet azóta sem javult. A KSH és a Gazdaságkutató Intézet
munkatársai a közelmúltban mérték föl az életszínvonal-csökkenés
réteghatásait, mely szerint a múlt évben a havi nettó jövedelem
átlaga Budapesten 7686, a városokban 6052, a községekben 5857 forint
volt.
A fenti adatok önmagukért beszélnek, tényszerűségüket mégis
szokásos támadni. Visszatérő érvelés, hogy a falusi ember a háza
körül sok mindent megtermel, neki olcsóbb a megélhetés.
A statisztika ezt is tagadja. Az 1980. évi árakhoz képest
1987-ben 51,5 százalékkal volt magasabb az élelmiszerek ára a
munkások körében, s 48,1 százalékkal emelkedett a parasztság
élelmiszer-vásárlásainál is. A spórolás csodálatos lehetőségének
tartott háztáji előnyöket nem élvezi a falusi lakosság. Sőt a
kényszerű falusi életmód e néhány százalékos előnyt is kiegyenlíti,
hiszen ott drágább az energia, hiányosak a szolgáltatások, a tartós
fogyasztási cikkeknek nincs választéka. Ha mindezeket mégis
megszerzi a falusi állampolgár, többet kell értük fizetnie.
alc. Friss kenyér, friss hús
Mindezeken túl az alapvető élelmiszerekkel való ellátottságban
is gondok vannak. A falusi ember örül, ha kenyér naponta, hús,
hentesáru hetente egyszer-kétszer érkezik a boltba. (folyt.)
1989. május 9., kedd 12:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- 52- 23-263 Kónyáné Pető Judit 4o25 Debrecen, Erzsébet u. 32.: Szeretném kérni annak a férfinek a nevét és címét, akivel május 13-ikán kora délután - 15 óra előtt valamivel - Sugár Ágnes beszélgetett a természetes gyógymódokról, elsősorban a kézfej alapján történő diagnózis megállapításról.
- 371-555: A Vörösmarty tér közelében lakom és naponta arra járok és román cigányokat lehet látni állandóan a téren kéregetni, akik nem szállnak le a turistákról addig, amíg nem kapnak valamit.
- 127-927: Ez nem egy pozitív kritika: Azt szeretném tudni, hogy Ipper Pált, már mint volt Kapitalistát és mint Rákosinak az egyik leghűségesebb tanítványát meddig mutogatják még a TV-ben? Egyáltalán nem oda való a mai időkben. Nagyon szeretném, ha a TV műsort adna és nemcsak politizálna. Az emberek többsége megunta már az egészet, és ha foglalkoznak vele, miért nem azzal, hogy 85oo újságíró van ma Magyarországon. Erre szükség van?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|