|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Tanácskozás a vajdasági nemzeti-nemzetiségi viszonyról
|
![](../img/spacer.gif)
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1989. május 14. vasárnap (MTI-tud) - A Vajdasági Kommunisták Szövetsége Tartományi Bizottsága szilárdnak értékelta az autonóm tartomány nemzeti-nemzetiségi viszonyait.
A bizottság Újvidéken megtartott hétvégi ülésén erről a kérdésről Bunyik Zoltán terjesztett elő vitaindító beszámolót. Hangsúlyozta, hogy a Vajdaságban rendkívül érzékenyek az emberek a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúságra. Megalapozatlannak nevezte azt a véleményt, amely szerint a Szerb Köztársaság alkotmányának módosítása, a Szerb Köztársaság egységének megteremtése károsan hat a nemzeti egyenjogúságra. A gyakorlati valóság az - mondotta -, hogy a Szerb és a Vajdasági Kommunisták Szövetsége kitart az egyenjogúság elve mellett, s a nemzetiségi politikában nem javasol olyan megoldásokat, amelyek visszalépést jelentenének. Az oktatásügy terén legfontosabb feladat annak az alkotmányos rendelkezésnek gyakorlati megvalósítása, amely szerint az iskoláskor előtti és az általános iskolai oktatást a nemzetek és nemzetiségek számára anyanyelvükön kell megszervezni. A közép- és felsőiskolai oktatás a nemzetiségek nyelvén a törvénnyel összhangban folyik. Az anyanyelvi oktatás rendkívül fontos a nemzeti identitás és a kulturális hagyományok megőrzése szempontjából. A gyakorlat igazolta, hogy indokolt az a törvényes rendelkezés, amely szerint a középiskolákban legalább 15 tanuló esetén kell nemzetiségi osztályt létrehozni. Bunyik Zoltán kiemelte a ,,környezeti nyelv,, tanulásának jelentőségét. Mint mondotta, a nemzetiségek számára ez létkérdés. A vegyes lakosságú városokban és falvakban előnyt is jelent, mert megnövekedett a kétnyelvű szakemberek iránti igény. Bírálóan vetette fel, hogy a vajdasági városokban és községekben sokhelyütt hiányoznak a kétnyelvű helység-, utca- és intézménynév feliratok. A vitában felszólaló Balog Emilia szabadkai küldött aláhúzta, hogy a vegyes lakosságú városokban-községekben a testvériség-egység politikája valóraváltásának elsőrendű feltétele a környezeti nyelv ismerete. Kifejtette, hogy Szabadkán a nemzetiségi kultúra ápolása nem szorult háttérbe, nehézség mutatkozik azonban a könyvellátásban, a Magyarországról beszerzett könyvek a behozatal csökkenése miatt éveken át nem voltak kaphatók. +++
1989. május 14., vasárnap 10:29
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 nézői telefon:
"Győrfi Erzsébet, Martfű: - Szegeden tegnap megalakult az első tehetséggondozó társaság. Erről a televízióban csak egy röpke tudósítás hangzott el a második híradóban, illetve a harmadikban egy röpke riport. Szeretném, ha a TV2 valamelyik műsorában a Napzártában, vagy bármelyik napközben történő beszélgetés során beszélnének a társaság valamelyikének vezetőjével, illetve több tagjával. A társaság elnöke; Geffert Éva pszichológus, titkára; Farkas Katalin, aki Szegeden a Csongrád megyei Pedagógiai Intézet igazgatója, tel.; 62/55-062, az elnökség tagjai, Báthori Zoltán, Králikné Cser Erzsébet és Deme Tamás."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|