Rendszerváltás és az MTI

	Hamburgi kikötő: 800. születésnap
1989 május 14. /MTI-PRESS/- Balettnek nevezték ezt a különös előadást, s való igaz, Strauss Kék Duna keringőjére a szereplők táncot lejtettek. Igaz, a szinpad az Elba víztükre volt, a helyszín a hamburgi kikötő, a táncosok pedig nem mások, mint jól megtermett, bár a maguk nemében nagyonis kecses hajók. A különös produkció csak parányi része annak a hatalmas ünnepségsorozatnak, amellyel az Elba-parti kikötő önmagát ünnepli 800. születésnapján. Igaz, kissé önkényesen számolják 1189 május 7-től az akkor már legalább háromszáz éves település létét. De azért történelmi alapja van a dolognak: azon a napon adományozott ugyanis Barbarossza Frigyes német-római császár az akkor még kicsiny átrakodóhelynek - az Elba-partján, 110 kilométerre a folyó Északi-tengeri torkolatától - olyan különleges kereskedelmi,- vám és hajózási kiváltságokat, amelyek azután szédületes fejlődést inditottak el. Ez a szabadságlevél a hamburgi kikötő ,,születési bizonyítványa,, - kis szépséghibá, hogy a történelem viharaiban eltűnt, s ma csak egy másolat szolgál ,,bizonyítékul,,. A krónikák szerint 1369-ben már 450 serfőzde működött itt, s küldte szét a világba hajókon népszerű termékét. Amerika és a kelet-indiai útvonal felfedezése megint csak fellendülést hozott, hihetetlenül megnőtt a kikötőből kiinduló teherforgalom. 1800 körül a feljegyzések szerint már évi 2 ezer hajó indult innen, ami akkor hatalmas szám volt, s egyszersmind elsőbbséget jelentett a nagy riválissal, Lübeckkel szemben. 1888-ban kapta meg a város a szabadkikötő cínmet, a megfelelő jogokkal: vámmentes övezetként működhetett, s nem kell mondani, hogy ez további vonzerő volt. Olyannyira, hogy hamarosan szükségessé vált a máig is meglévő raktárváros kialakítása; nagyon sok dohány,- kávé és szőnyeg-importőr ma is itt őrzi áruját, várva a legelőnyösebb üzletkötést. Az első világháboru nem tett kárt a kikötőben, ám a második annál inkább: a dokkok 90 százaléka dőlt romba és vagy 3 ezer hajó roncsa került víz alá. Annál diadalmasabb volt azután az ujrakezdés. Ma az évi forgalom 60 millió tonna áru, 340 a rendszeres járatok száma, és kereken 7 ezer hajó indul a kikötőből. A kikötői berendezések nemcsak megújultak, hanem az egész szisztéma más: ma már szinte kizárólagos a konténer-szállítás. Pedig a látogatók a nagyon népszerű kikötői sétahajózások alkalmával érthetően inkább a régi kikötői romantikát keresik. A születésnapi ünnepség szervezői erre is gondoltak, s a 140 rendezvény között jó néhány ilyen nosztalgikus jellegű. (folyt) 1989. május 14., vasárnap 09:05
Vissza »

	Hamburgi kikötő: 800. születésnap, 2. rész
Akit a történelem érdekel, megtekintheti, nem is akármilyen tablón:, a falikép 4000 négyzetméter méretű, és a szervezők a ,,világ legnagyobb képeként,, ajánlgatják a látogatóknak. Van még más ,,leg,, is: ugy tartják, ilyen hosszuságu - többkilóméteres - virsliáruda-sor sem volt még soha, de ha mindez nem elég, hogy a most kezdődött rendezvénysorozat bekerüljön a Guiness-könyvbe, akkor ott van a júliusra tervezett aszfaltrajz-verseny: összesen 7500 hamburgi gyerek tizenhét és fél kilométeren mutathatja meg, milyen a fantáziája és a rajzkészsége. Arról kevesebb szó esik, vajon a gigantikus ünnepségsorozat előkészületei, nem utolsósorban költségei milyen rekordot döntögetnek. Annyi mindenesetre tudott, hogy a 30 tagu szervezőbizottságban csupa ismert nevű személyiség foglalt helyet, s elképzeléseik megvalósításához 47 millió márka állt rendelkezésükre. +++ Szászi Júlia MTI-PRESS 1989. május 14., vasárnap 09:05
Vissza »