|
|
|
|
A független magyar szakszervezetek 1989. május 1-jei nagygyűlésének állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
1989. május 1., hétfő - Néhány nap múlva lesz az évfordulója annak, hogy tavaly Magyarországon megalakult a merev szakszervezeti struktúrával négy évtized után elsőként szakító független szakszervezet, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. Ami akkor csak az alapítók reménye volt, ma több annál: nem vagyunk egyedül. Immár nyolc független szakszervezet működik Magyarországon, és létrejött az együttműködésüket koordináló testület is, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája. Alig néhány hete annak, hogy Lengyelországban győzelemre vezetett a Szolidarítás Független Önkormányzó Szakszervezet sokéves harca törvényes jogainak helyreállításáért. Ma, a munkásmozgalom hagyományos ünnepén első ízben együtt ünnepelhetünk a többmilliió lengyel dolgozót tömörítő Szolidarítás küldöttével, a független szakszervezetek felszabadult, örömteli majálisán. Örömünk azonban nem lehet teljes mindaddig, amíg a világ sok helyén, így több kelet- és közép-európai országban nem érvényesülhetnek maradéktalanul az egyetemes emberi jogok, köztük a szakszervezeti szabadságjogok. Éppen ezért nagygyűlésünk csatlakozik az Európai Szakszervezeti Együttműködési Konferencia április 28-án Bécsben elfogadott határozatához, amelyben a résztvevők: - kifejezték azon reményüket, hogy a társadalmi és gazdasági problémák a jövőben a társadalmi együttműködés szellemében oldhatók meg Közép- és Kelet-Európában is; - felszólították az összes demokratikus szakszervezetet és azok nemzetközi szövetségeit, hogy eddigi szolidarításukat fenntartva támogassák a közép- és kelet-európai szakszervezeteket; - elítélték a szabad szakmai szervezkedés akadályozását, különös tekintettel Csehszlovákiára, Bulgáriára, az NDK-ra és Romániára, valamint a szabad szakszervezetek aktív szolidarításáról biztosították a jogaikért ezekben az országokban békés eszközökkel fellépő dolgozókat; - felszólították a csehszlovák kormányt, hogy a bebörtönzött politikai foglyokat azonnal bocsássa szabadon, és tartsa be a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) az egyesülési és szakszervezeti jogokra vonatkozó, általa is ratifikált egyezményeit; - elítélték a német és a magyar kisebbség romániai elnyomását, és felszólították Európa kormányait, hogy minden befolyásukat vessék latba a kisebbségek elüldözésének megakadályozására, ugyanakkor tegyenek meg mindent a már elüldözöttek megsegítésére; (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 20:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefon:
"Győrfi Erzsébet, Martfű: - Szegeden tegnap megalakult az első tehetséggondozó társaság. Erről a televízióban csak egy röpke tudósítás hangzott el a második híradóban, illetve a harmadikban egy röpke riport. Szeretném, ha a TV2 valamelyik műsorában a Napzártában, vagy bármelyik napközben történő beszélgetés során beszélnének a társaság valamelyikének vezetőjével, illetve több tagjával. A társaság elnöke; Geffert Éva pszichológus, titkára; Farkas Katalin, aki Szegeden a Csongrád megyei Pedagógiai Intézet igazgatója, tel.; 62/55-062, az elnökség tagjai, Báthori Zoltán, Králikné Cser Erzsébet és Deme Tamás."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|