Rendszerváltás és az MTI

	Jád Vásém kitüntetések átadása (2. rész)
A továbbiakban emlékeztetett arra: amikor Izrael állam megszületett, életre hívta az azóta már világhírű Jád Vásém Intézetet, amely a nevével is az emlékezést szolgálja, mert fennállása óta gyűjti, feldolgozza, kiállítja és publikálja a holocaust, a fasiszta emberirtás, az európai zsidóság tragédiájának dokumentumait. Ugyanez az intézet kutatja fel a világban a nem kevés számú igaz embert, hogy megörökítse nevüket az utókor számára, elismeréssel és kitüntetéssel tisztelve meg őket, amiért a világtörténelem legpusztítóbb vérzivatarában az üldözöttek mellé álltak. A MIOK és a BIH elnökének beszéde után Deák Gábor, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület vezetőségének tagja szólott az ünnepi esemény résztvevőihez. Egyebek közt utalt a magyarországi zsidóság tragédiájára, majd javasolta, hogy a magyarországi zsidók deportálásának kezdetét nyilvánítsák nemzeti emléknappá. Ezután Shlomo Marom, Izrael budapesti Érdekképviseleti Hivatalának vezetője hivatala nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntötte azokat, akik örökké fénylő példát mutattak emberségből, emberszeretetből, testvériségből. Hangsúlyozta, hogy ők cselekvő módon, életük kockáztatásával, nem ritkán saját családjuk életét is veszélyeztetve, zsidó emberek százait - asszonyokat, férfiakat, aggokat és gyermekeket - mentették meg a biztos haláltól. Tették ezt együtt azokkal a nagyszerű férfiakkal - Raoul Wallenberggel, Carl Lutz-cal és Giorgio Perlascával -, akiknek kimagasló tetteit ma már az egész világ ismeri és elismeri. Mindezért soha semmilyen elismerést, köszönetet vagy hálát nem igényeltek. Ezzel nemcsak az oltalmukba vett zsidó életeket, hanem a magyar nép becsületét is megmentették. Nincsenek ugyan sokan, de cselekedetük értéke elévülhetetlen. Ezért őket Izraell Állam és a magyar zsidóság soha el nem múló tisztelete és hálája illeti. A jelenlevőknek ezután Shloma Marom átadta a jeruzsálemi Jád Vásém Intézet elismerő oklevelét és emlékérmét. Kitüntetésben részesültek: Bakonyi Gáborné (posztumusz), Demény Vera, Farkas István (posztumusz), Farkas Kálmán, Fájó Erzsébet, Herczegh Géza és felesége, Horváth Mária (posztumusz), Hubay Sándor és Katalin (posztumusz), dr. Kopházy Erzsébet, Márton István (posztumusz), Nemes-Takách Lajos és Lajosné (posztumusz), Ozoray Imre, Szalkai István (posztumusz). A már nem élők kitüntetését a hozzátartozók vették át. A bensőséges ünnepség az izraeli és a magyar Himnusz hangjaival ért véget. (MTI) 1989. április 16., vasárnap 14:54
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »