|
|
|
|
Németh Miklós beszéde az ASPEN-konferencián (1. rész)
|
1989. március 16., csütörtök - Az alábbiakban közöljük Németh Miklós miniszterelnök beszédét, ami csütörtök este hangzik el az ASPEN-Intézet budapesti konferenciájának vacsoráján.
Megtiszteltetés számomra, hogy az ASPEN-Intézet budapesti konferenciáján a vendéglátó Magyarország miniszterelnökeként üdvözölhetem Önöket. Számomra külön öröm, hogy az ASPEN-Intézet szocialista országban első ízben rendezett konferenciájának házigazdája éppen a Magyar Külügyi Intézet, egy magyar tudományos intézet lehet. A kelet-nyugati szellemi hídverés és a megértés műhelyének tekintett amerikai alapítású, nyugat-berlini intézetnek a konferenciája Budapesten - önmagában is - sokat mondó tény: valóban a helsinki folyamatra alapozott, ígéretes jövő jelképe. A konferencia témája, a ,,közös európai ház,, építése soha nem volt annyira időszerű, mint napjainkban. Valamennyien tudjuk, hogy ez a politikai metafóra még sok tekintetben kidolgozatlan. De talán épp ez adja meg az esélyt arra, hogy minden európai ország - és az Európában különleges felelősséget vállaló Egyesült Államok és Kanada is - társszerzőként együtt munkálkodjék a ,,Ház,, tervezésében és alapjainak lerakásában. Magyarország különösen érintett minden összeurópai együttműködésben. Geopolitikai helyzete, történelmi és kulturális hagyományai különösen érdekeltté teszik Európa békéjében és biztonságában, a békés egymás mellett élés békés együttműködéssé történő fejlesztésében. Nyilvánvaló: minél több közös érdeket intézményesítünk a kontinens két fele között, számunkra annál nagyobb a mozgástér és vele nagyobb az esély gazdaság- és társadalomépítő feladataink megoldására. Hangsúlyozni szeretném, hogy az egységes Európa gondolatának ápolásában a magyar kormány a magyar nép történelmi sorosáért érzett felelőssége alapján önálló külpolitikai irányvonal érvényesítésével vesz részt. Külpolitikai irányvonalunk lényegét megválasztásomkor az Országgyűlésben a ,,híd-szerep,, vállalásával jellemeztem. Ezzel a magyar külpolitika egy régi elvéhez nyúltam vissza. Ezeréves történelmünk során a magyar állam gyakran törekedett erre és ez a magyar társadalom többségének egyetértésével találkozott. (folyt.köv.)
1989. március 16., csütörtök 18:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefon:
"Győrfi Erzsébet, Martfű: - Szegeden tegnap megalakult az első tehetséggondozó társaság. Erről a televízióban csak egy röpke tudósítás hangzott el a második híradóban, illetve a harmadikban egy röpke riport. Szeretném, ha a TV2 valamelyik műsorában a Napzártában, vagy bármelyik napközben történő beszélgetés során beszélnének a társaság valamelyikének vezetőjével, illetve több tagjával. A társaság elnöke; Geffert Éva pszichológus, titkára; Farkas Katalin, aki Szegeden a Csongrád megyei Pedagógiai Intézet igazgatója, tel.; 62/55-062, az elnökség tagjai, Báthori Zoltán, Králikné Cser Erzsébet és Deme Tamás."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|