|
|
|
|
Nyilatkozat a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében (1. rész) (OS)
|
1989. május 9., kedd - A bős-nagymarosi vízlépcsőre vonatkozó szerződést előzetes vizsgálatok és a lakosság megkérdezése nélkül kötötték meg. Gerő Ernő 1953-ban azt mondta: ,,Át akarják vinni a Dunát egy másik ország területére. Jogosult-e az, hogy azt mondjuk, a vizet azonban osszuk meg 50-50 százalékban? Ez a minimum, azt hiszem. De hogy a vizet is elvigyék, a Dunát is elvigyék, azt nem ,, A határfolyót, vizének 97,5 százalékát egy 30 km-es szakaszon mégis átviszik a szomszédos országba. A visegrád-nagymarosi erőmű szocialista társbérlet lesz. Az Alkotmány 8. paragrafusa kimondja: ,,(1) Az állami tulajdon az egész nép vagyona. (2) Az állam tulajdona mindenekelőtt: a föld méhének kincsei, az állami földterület, ... a vizi ... utak ...,, A vizi út egy részét eladták a szomszédnak. A nép vagyonának másik részét, a Csallóköz meg a Szigetköz alatt felhalmozódott óriási vízkészletet a szomszéd vegyiüzemei hihetetlen mértékben szennyezik. Ezt az ivóvíztartalékot a vízlépcső is szennyezni fogja. A Dunának a vízlépcső miatt keletkező mérgező iszapját nincs hová helyezni. A visegrádi duzzasztógátat földrengésre érzékeny helyen építik. Katasztrófa esetén a mesterséges tó és csatorna vize százezrek életét veszélyezteti. A visegrádi vízerőmű építéséért az osztrákoknak járó elegendő áramot csak az újabb hőerőműben tudjuk megtermelni. A visegrádi vízerőmű árának töredékéből épül egy korszerű gáz-gőzturbinás erőmű Százhalombattán. A megfelelő szennyvíztisztítók építésére nincs elég pénzünk sem nekünk, sem a szomszédunknak. A bős-nagymarosi vízlépcső jóvátehetetlen károkat okoz a természetben, a Földnek a környezetre legveszélyesebb 25 beruházása közé tartozik. A síkvidéki duzzasztógátak környéke elmocsarasodik. Ez a síkvidéki vüzlépcső nem hasonlítható az ausztriai hegyvidéki vízlépcsőkhöz, ezért a képviselők hajókirándulása szemfényvesztés volt. A képviselőknek a kiskörei vízlépcsővel okozott károkat kellett volna megmutatni. Számtalan régészeti kincs, történelmi emlék örökre elvész. A vízügy az ország népét is, a vezetőit is tudatosan félrevezeti, a vízlépcsőt ellenző véleményeket eltitkolja, a Dunaszaurusz, sőt a szovjet Duzzasztógát vetítését megakadályozza. A Magyar Tudományos Akadémia többször is állást foglalt a bős-nagymarosi vízlépcső ellen. A Szlovák Tudományos Akadémia is az építkezés leállítását javasolja, a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága ugyancsak tiltakozik a vízlépcső ellen. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 18:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyilatkozat a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében (2. rész) (OS)
|
A vízlépcső tönkreteszi a Csallóköz termőföldjét is, emiatt a magyar őslakosság földönfutóvá válik. Terjed a mondás: ,,Ha le akarjuk rombolni a szlovákiai magyarok utolsó bástyáját, akkor föl kell építeni a vízerőművet,,. A lakosságnak ez az értelmetlen környezetrombolás, vízszennyezés töméntelen sok pénzébe kerül. Az építkezés abbahagyásával több tízmilliárd forintot takaríthatnánk meg, és a vízlépcső karbantartására sem pazarolnánk súlyos milliárdokat évente. Mindezt megfontolva követeljük a visegrádi vízlépcső építésének azonnali leállítását A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság környezetvédő csoportja (OS)
1989. május 9., kedd 18:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefon:
"Győrfi Erzsébet, Martfű: - Szegeden tegnap megalakult az első tehetséggondozó társaság. Erről a televízióban csak egy röpke tudósítás hangzott el a második híradóban, illetve a harmadikban egy röpke riport. Szeretném, ha a TV2 valamelyik műsorában a Napzártában, vagy bármelyik napközben történő beszélgetés során beszélnének a társaság valamelyikének vezetőjével, illetve több tagjával. A társaság elnöke; Geffert Éva pszichológus, titkára; Farkas Katalin, aki Szegeden a Csongrád megyei Pedagógiai Intézet igazgatója, tel.; 62/55-062, az elnökség tagjai, Báthori Zoltán, Králikné Cser Erzsébet és Deme Tamás."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|