|
|
|
|
Moszkvai beszélgetések egy háborúról (1. rész)
|
1989. október 17. kedd (MTI-Panoráma) - Az első holttest látványa volt a legmegrázóbb Igor számára. És a többi? Az ember idővel mindent képes megszokni.
Igor szinte gyerek volt még, amikor először lőtt emberre. Akkor is, amikor először megsebesült. Repeszszilánkokat vett ki a hátából a tábori orvos. Szinte az iskolapadból vitték el Afganisztánba. Két héttel a technikum befejezése után kapta meg behívóját. - Mi a legmaradandóbb kép az emlékezetében Afganisztánról? - kérdezem tőle. - Minden sárga volt - válaszolja - a föld, a hegyek, a halottak arca. A borzalmak képei belekövesednek az emlékezetbe, és jóvátehetetlen károkat okoznak a pszichikumban. Különösen rombolóan hatnak az alig felserdült ifjak személyiségére. Kifürkészhetetlen, milyen kéregmozgások zajlanak le a sérült lelkek mélyrétegeiben. A sérült személyiség sokáig teljesen normálisan reagál a külvilág ingereire. Egyszer csak rejtelmes erőktől indíttatva előtör belőlük a gyötrő emlékképek lávája, és a felszínre érve az agresszió pusztító tüzével zúdul a környezetre - mondják tapasztalataik alapján az ifjú hadastyánok lelki utógondozását végző pszichológusok. Statisztikailag kimutatott tény, hogy az Afganisztánból hazatért szovjet ifjak között sokkal nagyobb a súlyos erőszakos bűncselekményt elkövetők aránya, mint az átlagos országos arány. A másik véglet, a mélységes depresszió, s a belőle fakadó alkoholizmus, kábítószerfüggőség, öngyilkosság. Igor szerencsésebb és erősebb sok társánál. Egyetemre jár, lakást kapott, megnősült, s van egy gyönyörű kétéves kislánya. Igor tanul és felejt. Jogot tanul és jogtalanságot felejt. ,,Amikor bevonultam, szentül hittem, amit mondtak: internacionalista kötelességem teljesítem. Dzsalálábádnál a közelünkben harcolt az afgán kormányhadsereg egy ezrede. Két hónap leforgása alatt harmadára apadt a létszáma. Hová lettek az embereid? - kérdeztük a parancsnoktól. Átálltak a dusmanokhoz - felelte. Akkor gondolkodóba estem.,, Kérdem Igort, hogyan mesél majd háborús éveiről kislányának. Büszkén? Szomorúan? Szégyenkezve? Zavartan hallgat. Talán még nem gondolt bele korábban, hogy egyszer a számára legdrágább lénynek is számot kell adnia arról, amit magában sem tud elrendezni. - Az még soká lesz - szólal meg végre halkan. Aztán megismétli, belefogódzva ebbe a vigaszba: Az még soká lesz. Addig még annyi minden változik Igor a feledésben bízik. (folyt.)
1989. október 17., kedd 12:50
|
Vissza »
|
|
Moszkvai beszélgetések egy háborúról 2.
|
- Nagy probléma a testileg rokkantak további életének megszervezése - mondja Valerij Falalejev, az Afganisztáni Veteránok Szövetségének elnökhelyettese. Egy moszkvai bérház alagsorában beszélgetünk. Itt van néhány végtelenül egyszerűen berendezett, szűk helyiségben a szövetség országos központja. A szövetség igyekszik a hadirokkantak számára munkát biztosítani, művégtagokat, tolókocsikat szerezni. Nemrégiben hoztak ötven darab tolókocsit Magyarországról. A szovjet déli hadseregcsoport polgári alkalmazottai adták össze rájuk a pénzt, és a Gyógyászati Segédeszközök Gyárában vették meg a rokkantjárműveket. Összesen körülbelül 1800 darab kellene. A vietnami háború amerikai veteránjainak szövetsége megígérte: ingyen szállít nekik néhány darabot. - Szövetségünk nem afféle ,,hadviseltek bajtársi szövetsége,, , ahol a volt harcosok poharakat emelgetve, kiszínezve felemlegetik egykori hőstetteiket - mondja az elnökhelyettes. A szövetség karitatív szervezet. Itt hétköznapi aprómunka folyik. Szakmai átképzéseket szervezünk, lakás után rohangálunk, iskolai felvételeket intézünk, házhoz viszünk munkát bedolgozóként foglalkoztatott hadirokkantaknak, ehhez gépkocsit, sofőrt biztosítunk stb. Honnan van erre pénz? A szövetség által a hadirokkantok részére létrehozott kisszövetkezetek, önelszámoló egységek rentábilisak. Jövedelmük biztosítja a tagok tisztes megélhetését és az újratermelést. S ami a legtöbb: azt az érzést nyújtják a hadirokkantaknak, hogy fiatalon derékba tört életükkel még kezdhetnek valamit. +++ Barta György (Moszkva) MTI-Panoráma
1989. október 17., kedd 12:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefon:
"Győrfi Erzsébet, Martfű: - Szegeden tegnap megalakult az első tehetséggondozó társaság. Erről a televízióban csak egy röpke tudósítás hangzott el a második híradóban, illetve a harmadikban egy röpke riport. Szeretném, ha a TV2 valamelyik műsorában a Napzártában, vagy bármelyik napközben történő beszélgetés során beszélnének a társaság valamelyikének vezetőjével, illetve több tagjával. A társaság elnöke; Geffert Éva pszichológus, titkára; Farkas Katalin, aki Szegeden a Csongrád megyei Pedagógiai Intézet igazgatója, tel.; 62/55-062, az elnökség tagjai, Báthori Zoltán, Králikné Cser Erzsébet és Deme Tamás."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|