|
|
|
|
Mélyponton az angol-román viszony
|
(Rentoul Ferenc) München, 1989. április 30. (SZER, Világhíradó) - Mélyponton az angol-román viszony. A távozott angol nagykövet utódját aligha nevezik ki a közeljövőben. Rentoul Ferenc jelenti Londonból. Az angol trónörökös tegnapelőtti beszéde, melyen minden bevett szokással szakítva hevesen támadta Ceausescu falurombolási és kultúrarombolási programját, nyilván központilag sugalmazott bevezetője volt valami olyan döntésnek, hogy Anglia most már istenigazában nekilát a romániai közállapotok minél tágabb körben való szellőztetésének. A legújabb incidensre négy nappal ezelőtt került sor, amikor polgári ruhás rendőrök nem engedték oda a bukaresti angol nagykövetet Mircea Dinescu román költő, a román írószövetség nemrég menesztett elnökének a lakásához. De mialatt a nagykövetség egyik beosztottja vitatkozott a rendőrökkel, a nagykövetnek sikerült néhány szót váltania Dinescu éppen akkor hazaérkező feleségével és anyjával, mielőtt a karhatalmi emberek betuszkolták volna a lakásba. A nagykövet ezután megpróbált érintkezést keresni Silviu Brucannal, Románia egykori ENSZ főmegbízottjával, de itt is elállták az útját, és a diplomáciai rendszámot viselő kocsiját azzal az ürüggyel nem engedték tovább, hogy az utca, melyben Silviu Brucan lakik, elnökségi kerület, ahova külföldieknek tilos a belépés. Mint emlékezetes, az angol nagykövet januárban megpróbálta meglátogatni a kolozsvári lakásán házi őrizetben lévő Doina Cornea volt egyetemi előadót, de vele sem tudott beszélni, mert a rendőrök beavatkozására csak kapualjból tudta Doina Cornea odakiáltani az angol nagykövetnek, hogy: Ezt mondja el az illetékeseknek odahaza! Az angol nagykövet bukaresti beosztása két és fél év után tegnap ért hivatalosan véget, és az angol külügyminisztérium a beavatottak szerint nem fog hanyatt-homlok sietni, hogy új nagykövetet küldjön a román fővárosba. Az angol nagykövet még távozása előtt levelet intézett Doina Corneahoz, Mircea Dinescuhoz és Silviu Brucanhoz, melyben sajnálkozását fejezte ki, hogy nem tudott tőlük személyesen elbúcsúzni, és hozzátette, hogy a hatóságok minden igyekezete ellenére a szólásszabadságot nem lehet mindörökre elfojtani. Úgy látszik azonban, hogy a román hivatalos beosztottak is kezdik érezni a kormányukkal szemben egyre jobban megnyilvánuló közmegvetést, mert például a 35 ország részvételével most Londonban folyó Információs Fórum üléseiről az utóbbi napokban a román delegáció már tüntetőleg távol tartotta magát, és e helyett csak a román nagykövetség egy beosztottja körmölt szorgalmasan jegyzeteket azokról a felszólalásokról, melyek Románia ellen elhangzottak. Sőt a románok még a londoni szovjet nagykövetség kelet-európai országok számára rendezett szerdai fogadásán sem jelentek meg, mint ahogy múlt hét pénteken ugyancsak bojkottálták a szovjet nagykövetségen rendezett összejövetelt, melyre a Varsói Szerződés tagállamainak londoni képviselői kaptak meghívást. Bizalmasan még a Londonban állomásozó szovjet diplomaták is azt mondják, hogy nem tudják mivel magyarázni a románok viselkedését. +++
1989. április 30., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|