|
|
 |
|
 |
A védelmi doktrina első bemutatkozása ... (2. rész)
|
Az új vonások közé tartozik továbbá a dandárok kialakítása. Ez
előnyösebb forma, hiszen több zászlóaljat foglal magába, mint a
korábbi ezred, így több fegyvernemben, komplexebb módon folyhat a
kiképzés és a harcászati gyakorlat is.
A gyulafirátóti harcászati gyakorlat nemcsak az új elven alapuló
harcászati vezetésnek volt a főpróbája, ezuttal vizsgázott a Magyar
Honvédség egy új szervezeti részlege, a szociálpolitikai főnökség
is. Vezetőinek, beosztottjainak főhivatásként ellátott felkadata
hogy az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak az egyes katonákra,
azok személyes és szociális gondjaira. Ők gondoskodtak arról, hogy
megkapják leveleiket, újságjaikat, eltávozhassanak az egyetemi
felvételire. Sőt, ők gondoskodtak arról is, hogy esténként
rendelkezésükre álljanak a hordozható tv-készülékek.
Maga a harcászati gyakorlat 50 percig tartott. Menetét Vekerle
Béla vezérőrnagy kommentálta a parancsnoki emelvényen ülőknek. Ezt
követően a köztársaság ideiglenes elnöke és a Honvédelmi Bizottság
vezetői sajtótájékoztatón összegezték benyomásaikat.
Göncz Árpádot, mint elmondta, teljesen lenyűgözte a
fegyelmezettség és az összehangoltság. Szólt a fegyvert kezelő
katonák óriási felelősségről. Felvetette a kérdést, hogy az ilyen és
még korszerűbb technikát nem tudná-e hatásosabban, eredményesebben
használni hivatásos állomány? Estleg hosszabb kiképzési idővel,
illetve szolgálattal nem választódna-e ki nagyobb eséllyel egy olyan
tisztikar, amely a másodperc felelősségét is magára tudja vállalni?
Ez olyan téma, mondotta, amiről még sokat kell beszélni a honvédség
vezetőivel is. A honvédség, mutatott rá végül Göncz Árpád, a most
megindult átalakulási folyamatban válik egyértelműen a nemzeti célok
követőjévé.
Balogh György, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke
napjaink legfontosabb feladatai közé sorolta az ország saját katonai
doktrínájának kialakítását. Elmondta, hogy a Honvédelmi Bizottság
emellett a fiatalok hazafias nevelésére is nagy gondot kiván
fordítani. Az ország azt várja fiataljaitól, hangsúlyozta, hogy ne
nacionalista és ne internacionalista módon, hanem hazafiasan
gondolkodjanak.
Mécs Imre többek között arra rámutatott rá, hogy a Magyar
Honvédség ebben a században soha nem tudta se megvédeni az országot,
se megfelelő módon alátámasztani annak politikai érdekeit. Nagyobb
haderők alárendeltségében idegen érdekeket képviselt. (folyt. köv.)
1990. május 31., csütörtök 20:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|