|
|
 |
|
 |
Matvej Burlakov vezérezredes, a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokának nyilatkozata a magyarországi csapatkivonásról (1.rész)
|
1989. december 28., csütörtök - Matvej Burlakov vezérezredes, a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka, aki a szovjet kormány megbízásából a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok ügyeivel foglalkozik a Magyar Távirati Irodának nyilatkozott csütörtökön a csapatkivonás jelenlegi helyzetéről és az 1990-es menetrendről.
Elmondotta, hogy a szovjet kormány legújabb, a magyar és a
szovjet sajtóban közelmúltban közzétett döntésének megfelelően a
Magyar Köztársaság területéről 1990-ben újabb katonai egységeket von
ki. Így távozik Magyarországról egy repülőezred, egy lövészezred,
két harckocsizó zászlóalj és más egységek. Több mint 6 ezer
katonával, több mint 40 repülőgéppel, 120 harckocsival, körülbelül
180 páncélozott járművel és több mint 400 gépkocsival csökken az itt
állomásozó haderő állománya.
Matvej Burlakov hangsúlyozta, hogy a szovjet kormánynak ez a
döntése a korábbi egyoldalú csapatkivonáson felüli csapatcsökkentést
eredményez. A döntés meghozatalakor figyelembe vették a debreceniek
kérését is, hogy helyezzék el a környéken állomásozó szovjet
repülőegységet, mert az igen közel van a lakott területekhez. Jövőre
ezt az egységet is kivonják Magyarországról. A szovjet csapatok
további csökkentése része az új szovjet katonai védelmi doktrina
megvalósításának, az ésszerű, elégséges védelem elvei valóra
váltásának.
x A szovjet csapatok részleges kivonása a Magyar Köztársaság
területéről 1989-ben már megkezdődött. Mi történt eddig, és - a
korábbi, illetve a legújabb döntés értelmében együttvéve - milyen
egységek távoznak 1990 végéig Magyarországról?
- A szovjet kormány döntése alapján 1989-ben - a szovjet haderő
és fegyverzet egyoldalú csökkentésének részeként - Magyarországról
egy teljes harckocsi hadosztályt, egy harckocsi kiképző ezredet, egy
vadászrepülő ezredet és több más egységet vontak ki. Összesen több
mint 10 ezer katona, 470 harckocsi, több mint 200 löveg- és
aknavető, több mint 3 ezer gépkocsi és más katonai jármű távozott
Magyarországról a Szovjetunióba. Ez a döntés már előirányozta
1990-ben további egységek - amelyek létszáma körülbelül 2 ezerre
tehető - kivonását is. (folyt.köv.)
1989. december 28., csütörtök 15:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|