|
|
|
|
A katonai ügyészség szerint: jogos volt a fegyverhasználat
|
1989. szeptember 15., péntek - Augusztus közepén Győrött egy betörésen ért szovjet katonával szemben fegyvert használtak a rendőrök. Az ügyben a győri Katonai Ügyészség lefolytatta a vizsgálatot, amelyről pénteken dr. Várady Gyula alezredes, az ügyészség helyettes vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát.
Elmondta: a sajnálatos eset pontosan augusztus 11-én éjszaka játszódott le. A győri Házgyár portása arra figyelt fel, hogy a közeli élelmiszerboltból üvegcsörömpölés hallatszott. Erről értesítette a rendőrséget. A kivonuló járőr azt észlelte, hogy a boltban egy szovjet katona éppen szatyorba rakodik. Felszólították megadásra, ekkor menekülni kezdett. A rendőrök üldözőbe vették, miután a két figyelmeztető lövésre sem állt meg. Közben az egyik rendőr elébe került, s újból megadásra szólította fel. A katona a nála lévő vasruddal vagdalózni kezdett. Mire újabb figyelmeztető lövésre került sor. Ez sem használt, ezért az egyik rendőr egy célzott lövéssel a betörő mindkét lábát megsebesítette. Ezután a győri kórházba szállították, ahol műtétet végeztek el rajta, majd a Szovjet Déli Hadseregcsoport budapesti katonakórházába került. Időközben fel is gyógyult. Az érvényben lévő magyar-szovjet jogügyi egyezmény értelmében az illetékes magyar hatóságok a további jogi eljárás elvégzését felajánlották a szovjet félnek. Igy a betörő katonát szovjet katonai biróság vonja felelősségre. A győri katonai ügyészség vizsgálata megállapitotta, hogy a fegyverhasználat jogos volt, s a lövést leadó rendőr nagyfoku higgadtságról és bátorságról tett tanubizonyságot. (MTI)
1989. szeptember 15., péntek 18:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|