|
|
 |
|
 |
Bős-Nagymaros - szlovák parlament elnöksége (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. május 25. csütörtök (MTI-tud) - A bősi munkálatok színhelyén, kihelyezett ülésén vitatta meg a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének jelenlegi helyzetét a Szlovák Nemzeti Tanács (parlament) elnöksége. A testület meghallgatta Vladimír Margetin szlovák erdőgazdálkodási, vízgazdálkodási és fafeldolgozó ipari miniszternek, valamint az építkezések csehszlovák kormánybiztosának, Vladimir Lokvencnek a jelentését a munkálatok előrehaladtáról. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége egyebek kozott azt hangsulyozta, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer, a két szomszédos ország, Csehszlovákia és Magyarország közös beruházásaként a közvetlen csehszlovák-magyar szükségleteken túl jelentős nemzetközi érdekeknek is eleget tesz.
A nemzeti tanács elnöksége, azon kívül, hogy megismételte a
vízlépcsőrendszer környezet-, árvízvédelmi, hajózási és energetikai
előnyeiről már korábban hangoztatott csehszlovák érveket, új
elemként azt is hangsúlyozta, hogy a bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszer a két szomszédos ország, Csehszlovákia és
Magyarország közös beruházásaként a közvetlen csehszlovák-magyar
szükségleteken túl számottevő gazdasági hatásával jelentős
nemzetközi érdekeket is szolgál. A testület azt is aláhúzta, hogy a
létesítmény megfelel a KGST komplex programjának és annak a
követelménynek, hogy a Dunát sokoldalúan hasznosítsák és hozzájárul
a terület általános fejlesztéséhez. Az elnökség külön is kiemelte,
hogy az illetékes szervek és szervezetek, a tudományos szakemberek
hatékonyan megoldják a környezetvédelmi kérdéseket, folyamatosan
hasznosítják az észrevételeket és az új tudományos ismereteket, hogy
a lehető legnagyobb mértékben kizárják a vízlépcsőnek a környezetre
gyakorolt kedvezőtlen hatásait. (folyt.)
1989. május 25., csütörtök 20:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|