|
|
 |
|
 |
Bécsi sajtóértekezlet a vizlépcsőről
|
Bécsi sajtóértekezlet a vízlépcsőről SZER
------------------------------------ München, 1989. május 23.
(Hanák Tibor) Magyar híradó
A nagymarosi vízierőmű-építkezés felfüggesztése komoly
visszhangot váltott ki külföldön is. Ez persze nem új hír. Hanák
Tibor, bécsi tudósítónk most következő jelentésében azonban
valószínűleg akad néhány újdonság.
- Jószolgálati küldöttségnek nevezte magát az a népes, 13 tagból
álló, nem hivatalos magyar delegáció amely a nagymarosi erőművel
érintett osztrák cégek illetékeseinek, a beruházást finanszírozó
bankok vezetőinek, az osztrák politikai pártok képviselőinek és az
újságíróknak kívánta megvilágítani a magyar fél meggondolásait az
építkezések felfüggesztésével kapcsolatban.
A küldöttség fő törekvése az volt - mint a sajtóértekezleten
Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke
kifejtette - hogy az osztrákok a magyar kormány határozatában ne
lássanak szerződés-szegést, hanem csak az egyezmények
felfüggesztését, az újraátgondolás lehetőségét, új tárgyalások
megkezdését, várható károk elhárítása, illetőleg csökkentése
érdekében.
Vargha János, a Duna Kör részéről azt húzta alá, hogy az új
helyzetben az egyik legfőbb szempont: a nagymarosi építkezések
leállítása, ne zavarja az osztrák-magyar és a magyar-csehszlovák
kapcsolatokat.
Zsigmond Attila, a Budapest Galéria vezérigazgatója, parlamenti
képviselő szerint a nagymarosi beruházások nem segítették volna a
magyar gazdasági élet kibontakozását - márpedig ennek
megakadályozása egyik szerződő félnek sem lehet érdeke. Éppezért
keresni kell a kompromisszumos és a kompenzációs lehetőségeket.
(folyt.)
1989. május 23., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bécsi sajtóértekezlet a vízlépcsőről - 1. folyt.
|
A jelenlevő osztrák újságírókat láthatólag főképp az érdekelte,
vajon most mi lesz a csehszlovák oldalon megkezdett bősi
építkezésekkel? Vajon a nagymarosi erőmű feladása ellenére befejezik
és üzembehelyezik ezt a gigantikus erőművet?
A magyar küldöttség tagjai elmondták, hogy csehszlovák oldalon
is vannak ellenzői ezeknek az építkezéseknek - Václav Havel, a
börtönéből szabadult író is ilyen értelemben nyilatkozott - de
persze az ottani viszonyokból eredően a fellépés még nem olyan
széleskörű, mint Magyarországon.
Az osztrák ökológiai intézet vezetője, Franz Weisstadt
rámutatott arra, hogyha a bősi erőművet üzembe helyezik, azt
elsősorban a szlovák lakosság fogja megérezni. Pozsony térségében
ökológiai bombát időzítettek azáltal, hogy egy petrolkémiai üzem
működése következtében 18 négyzetkilométer nagyságú földalatti
olajtenger keletkezett, amelyet végzetes következményekkel mozgatna
meg a bősi duzzasztógát. Erre a veszélyre az osztrák ökológiai
intézet külön sajtótájékoztatóban hívja fel a figyelmet.
A belső magyar szakadás is kifejezésre jutott ezen az
értekezleten. A Magyar Rádió munkatársa azt kérdezte, hogy vajon a
jelenlevő ellenzéki csoportok tisztségviselői kiket, milyen népi
bázist képviselnek?
Dragon Pál, a Független Kisgazdapárt országos titkára elmondta,
hogy egy közvéleménykutató megállapította: az ellenzéki kerekasztal
csoportosulásai mögött áll a lakosság 50 százaléka - mindez alig egy
esztendős működés után.
Forgách Pál, a Tudományos Dolgozók Demokratikus
Szakszervezetének elnöke pedig arra hivatkozott, hogy a hivatalos
állami május elsejei ünnepségen nem voltak annyian, mint az ellenzék
találkozóján - ami önmagában is arra vall, hogy van befolyásuk a
népre. (folyt.)
1989. május 23., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bécsi sajtóértekezlet a vízlépcsőről - 2. folyt.
|
Egy osztrák újságíró pedig arra volt kíváncsi, hogy vajon az
MSZMP miként viszonylik a nagymarosi építkezések leállításához? -
mondja el ezt a jelenlévő Bödőné Rózsa Edit, az MSZMP országgyűlési
képviselője,- aki ezt el is mondta.
Arra hivatkozott, hogy a reformkörök közelmúltban lezajlott
szegedi ülésén ellenezték a nagymarosi építkezéseket - de persze azt
is tudni kell szerinte, hogy az MSZMP-én belül jelenleg legalább
annyiféle irányzat és áramlat van, mint az országban - vagyis az
MSZMP-én kívül. +++
1989. május 23., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|