|
|
 |
|
 |
Bős-Nagymaros - Izvesztyija (1.rész)
|
Moszkva, 1989. május 20. szombat (MTI-tud.) - Vita a Dunán címmel terjedelmes cikket szentelt a Bős-nagymarosi erőmű építése körüli bonyodalmaknak az Izvesztyija, kiemelve, hogy a Duna-menti országokban viharos fogadtatásra talált a magyar kormánynak az építkezés felfüggesztésére vonatkozó döntése.
A Moszkvából, Budapestről és Prágából keltezett írás bevezetőül
elmondja: tavaly ősszel az Országgyűlés az építés folytatása mellett
foglalt állást. Idézi Horn Gyulát is, aki akkor úgy vélekedett, hogy
a magyar-csehszlovák megállapodás felmondása az utóbbi negyven év
példátlan eseménye lenne, és rendkívül károsan befolyásolná
Magyarország nemzetközi tekintélyét.
A lap beszámol arról, hogy a Bős-Nagymaros vízlépcső tervében a
közvélemény nyomására az eredetihez képest jelentősen előtérbe
helyezték a természetvédelmi szempontokat. Ezt követően a magyarok
szempontjából különösen kedvező osztrák hitellel kezdődött meg az
építkezés, amelynek készültségi állapota ma a magyar oldalon 40,
Csehszlovákiában pedig 60 százalékos.
- A tavalyi parlamenti döntés óta Magyarországon megváltozott a
kormány összetétele, az ország pénzügyi helyzete rosszabbodott, s
rendkívüli intézkedések szükségeltettek a fenyegető költségvetési
deficit megszüntetésére. Ilyen körülmények között a jelentős
befektetéseket igénylő dunai program a kritikák kereszttüzébe
került. A kormányszervek, mindenekelőtt a környezetvédelmi és
vízügyi minisztérium nem tudták meggyőzően cáfolni a bírálatokat -
olvasható a cikkben. Az Izvesztiyja szerint ezt használta ki az
ellenzék, amely a környezetvédelmi és gazdasági problémából
politikai kérdést csinált, s népszavazást követel az építkezés
ügyében. Csatlakoztak hozájuk az ,,ortodoxok,, és a ,,reform
ellenzői,, is. S miközben az MSZMP kiváró álláspontra helyezkedett,
a parlamentben megszaporodott a Duna-védők száma.
A napokban a kormány tanácsadó bizottsága az építkezés
leállítását javasolta, - folytatódik az írás -, amit a
minisztertanács el is fogadott. Végleges döntést a magyar
Országgyűlés hoz két hónap, az újabb vizsgálatok befejezése után.
Ezzel együtt a kormány a parlament belegyezésével tárgyalásokat kezd
Csehszlovákiával az államközi szerződés módosításáról. A lap itt
idézi Havas Péter kormánybiztost, aki szerint a magyar adófizetőknek
ez a leállítás többe kerül, mint magának az építkezésnek a
befejezése. (folyt.)
1989. május 20., szombat 11:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|