|
|
|
|
Rendkívüli állapot Pekingben (1. rész)
|
Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 1989. május 20. szombat /MTI-tud./ - Li Peng miniszterelnök aláírásával szombaton délelőtt a kínai államtanács rendeletet adott ki a rendkívüli állapot bevezetéséről Pekingben.
A rendelet rámutat: tekintettel arra, hogy a fővárosban súlyos zavargásokra került sor és megbomlott a társadalmi stabilitás, a normális élet és a közrend, a társadalmi béke, az állampolgárok életének és javainak megvédése, a központi és a városi szervek normális tevékenységének biztosítása érdekében az államtanács úgy döntött, hogy az alkotmány 16. cikke és annak 89. paragrafusa alapján május 20-án délelőtt 10 órától elrendeli Pekingben a rendkívüli állapotot. Az államtanács a rendelet végrehajtását a pekingi városi kormányra (tanácsra) bízta. A délelőtt folyamán Csen Hszi-tung pekingi polgármester aláírásával a következő rendelkezéseket adták ki: május 20-án délelőtt tíz órától a főváros kerületeinek zömében bevezetik a rendkívüli állapotot. A statárium idején tilos mindenfajta tüntetés, sztrájk és minden olyan tevékenység, amely akadályozza a rendet. Tilos rémhírek tejesztése, az ellenséges utcai propaganda, plakátok kitűzése és röplapok terjesztése, a lakosság uszítása. Tilos bármiféle támadás a párt- és a kormányszervek, a középületek, a televízió, a rádió ellen. Tilos a rombolás, a köztulajdon megkárosítása. Tilos a külföldi követségek és a nemzetközi szervezetek képviseletei területen kívüliségének megsértése. Azokkal szemben, akik a fenti rendelkezéseket megszegik, a közbiztonsági szervek, a fegyveres rendőrség és a hadsereg egységei bármilyen eszközt igénybe vehetnek. Második és harmadik számú rendeletében a pekingi városi kormány bejelenti, hogy a statáriális intézkedések vonatkoznak a Pekingben tartózkodó külföldi állampolgárokra is. Nem vehetnek részt a kínaiak által kifejtett semmiféle olyan tevékenységben, amely sérti a rendkívüli állapotról szóló rendeletet. Velük szemben is ugyanúgy járhatnak el a fegyveres hatalmi szervek, mint a kínaiakkal szemben. A külföldi újságírók - akárcsak a kínaiak - nem fejthetnek ki olyen újságírói tevékenységet, amely izgatónak és propaganda-természetűnek minősül. (folyt.)
1989. május 20., szombat 07:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|