|
|
|
|
Varga Miklós államtitkár nyilatkozata a nagymarosi építkezés felfüggesztéséről (1. rész)
|
1989. május 19., péntek - ,,Az Országgyűlés félrevezetve érzi magát, miután tavaly ősszel a kormány javaslatára megszavazta a beruházás folytatását,, - nyilatkozta a napokban Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a nagymarosi munkákkal kapcsolatban. Ön miként értékeli ezt az álláspontot? - kérdezte Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkárt az MTI munkatársa.
- Szakmai felelősségem tudatában kijelenthetem, hogy múlt év októberében a kormány véleményét tolmácsolva Maróthy László miniszter igen alapos előkészítés, sokoldalú mérlegelés után javasolta a képviselőknek a bős-nagymarosi erőműrendszer építéséről szóló beszámoló elfogadását, kérve a hozzájárulást az építés folytatásához. Az utóbbi időben nyilvánosságra kerülő dokumentumok, szakmai vélemények között munkatársaimmal egyet sem találtunk, amely az akkori álláspont megváltoztatására késztetne. A kormány legutóbbi döntését viszont tudomásul vesszük, s már megkezdődött az esetleges leállítás következményeivel foglalkozó sokoldalú, objektív elemzések elkészítése. Ezt a széles körű munkát a KVM koordinálja. Elsőként megbíztuk az OVIBER-t: mérje fel Nagymaroson, közvetlenül a munkagödör környezetében, hogy milyen építési munkákat kell ez alatt az idő alatt is kárelhárítás miatt elvégezni. Ez a lista már elkészült. Ezután az egész Duna-szakaszt járják végig a vízügyi hatóság képviselőivel, itt is elkészítve a legsürgősebben elvégzendő tevékenységek jegyzékét. - Ha a kormányzat, a Parlament a nagymarosi építkezés leállítása mellett dönt, ez Ön szerint milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár Magyarország részére? - Az előnyök szerintem csak politikai jellegűek lehetnek - - válaszolta Varga Miklós. - A hátrányok között először megemlíthetem, hogy számításaink szerint a leállítás többe kerül, mint a továbbfolytatás. De ez csak a közvetlen anyagi ráfizetés. Az Alsó-Szigetközben a nagymarosi visszaduzzasztás adta volna meg a talajvíz-utánpótlást. Így ide eredetileg nem terveztek szivárogtató rendszert. A Szigetköz felső részében kiépítendő szivárogtatókban is jóval nagyobb vízmennyiségre lenne szükség a nagymarosi duzzasztás nélkül. (folyt. köv.)
1989. május 19., péntek 18:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Varga Miklós államtitkár nyilatkozata (2. rész)
|
Azzal, hogy a nagymarosi mű nem fogja fel, nem egyenlíti ki a vízszint-mozgást, kis víznél még minimális mélység sem tartható mindenütt a hajóforgalomhoz, így erre is megoldást kellene találni, ami nem is olyan könnyű. S ekkor még a számottevő energiaveszteségről, vagy az árvízvédelmi elképzelések meghiúsulásáról nem is beszéltünk. - Ön szerint a beruházás megalapozott, színvonalas terv szerint készül. A tervezési munkában résztvevő szakemberek megoldásaikkal bárhol a világon megállnák a helyüket. A magyar vezetés ennek ellenére már az 1977-es államközi szerződés aláírását követően nem sokkal, 1981-ben arról kezdett tárgyalásokat, hogy országunk lépjen ki ebből a beruházásból. - Ez a mű egy jól megalapozott, korszerű koncepció, de Magyarországnak túl nagy befektetésnek tűnt. A kilépési szándék tehát nem a tervek hibáira utal. Később sikerült a finanszírozási gondokra is megoldást találni, osztrák bankok hitelt biztosítottak a későbbi áramszállításért - hangsúlyozta Varga Miklós. (MTI)
1989. május 19., péntek 18:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|