Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 13.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MSZMP leninvárosi reformkörének platformja

"Nem értünk egyet a Politikai Bizottság azon állásfoglalásával, hogy a pártalapszervezetek továbbra is a munkahelyeken belül működjenek, és a jövőben megalakuló különböző pártoknak is biztosítani kell a munkahelyeken belüli politizálás lehetőségét. Ez csak anarchiához vezethet."
SZER:

Az ellenzék és a hatalom

"Fáradságos hete volt Bécsben Csengey Dénesnek, a Magyar Demokrata Fórum vezető tagjának. Az eredeti tervek szerint előbb Cseh Tamással akarta bemutatni a helyi közönségnek a Mélyrepülés című zenés kompozíció megzenésített szövegeit, de a gitáros - Cseh Tamás - hirtelen rosszulléte miatt politikai beszámolót volt kénytelen tartani az Auersperg Színház közönségének."

Hargitai-interjú

Információs fórum BBC
- Hargitai-interjú London, 1989. május 13.
------------------ Leírva: 1989. május 14.
(Iván Zoltán) Panoráma


    Tegnap ért véget Londonban az Információs Fórum, amelynek
keretében helsinki egyezményt aláíró 35 ország diplomatái és
újságírói az információáramlás szabadságának kérdésköréről
tárgyaltak. Mint ismeretes, záródokumentum, sőt közös
zárónyilatkozat elfogadása nélkül fejeződött be a fórum. Milyen
jelentőséget tulajdonít ennek Hargitai Zsuzsa, a magyar küldöttség
egyik hivatásos diplomata tagja:

    - Amikor az Információs Fórum mandátumát kidolgoztuk ez év
januárjában Bécsben, akkor eleve abban egyeztek meg ott a diplomaták
- az újságírók tudta nélkül -, hogy a fórumnak nem lesz célja, hogy
záródokumentumot dolgozzon ki. Nem lehetett ez a cél azért sem, mert
túlságosan közel volt ez a fórum időben Bécshez, s új
kötelezettségek kidolgozása irreálisnak mutatkozhatott volna itt,
Londonban.

    Hozzáteszem még azt, hogy az Információs Fórum négy hétig
tartott, s hát, közel hetven javaslatot terjesztettek be hivatalos
képviselők és újságírók. Ebben a technológiai-transzferen keresztül
az akkreditálás határidején át audiovizuális programcserék is
szerepeltek. Mégis azonban az osztrák küldöttség kezdeményezte, hogy
esetleg egy zárókommünikét dolgozzunk itt ki.

    Nyugati részről az alapmegközelítés az volt, hogy egy
záródokumentumban, akár egy zárókommünikében is szerepelnie kell egy
kitételnek arról, hogy a résztvevő államok megerősítik, teljes
mértékben végrehajtják a bécsi kötelezettségeiket. A nyugati számára
ez egy "sine qua non" volt, szovjet részről is - bizonyára tudja -
kijelentették, hogy ők a maguk részéről teljes mértékben végre
kívánják hajtani a bécsi megegyezést. (folyt.)


1989. május 13., szombat


Vissza »


Hargitai-interjú - 1. folyt.

Hogy miért nem került sor egy zárókommüniké kiadására,
elsősorban ezt ennek a kulcsmondatnak tudnám be. Ugyanis egy ország
- Románia - képviselője bejelentette, hogy ők ezt nem tudják
elfogadni. Az indoklás az volt, hogy azért nem, mert az Információs
Fórum mandátumában nem szerepel ilyen kitétel, hogy ezt nekünk meg
kell erősíteni.

    Négy hét telt el jó légkörben, a delegációk már az első napokban
megígérték, hogy ők kerülni fogják a konfrontációt. Ez sikerült is,
nemcsak hála nekik, hanem hála az újságíróknak is. Nem volt érdemes
a fórum végén egy több éjszakán át tartó szerkesztői munkába fogni
csak azért, hogy itt megszülessen egy rövid záróközlemény.

    Más lehet a helyzet Párizsban - talán majd erre is kitérünk -,
ahol az emberi jogokról, humanitárius kapcsoltokról lesz szó, és
ahol a végrehajtás még nagyobb szerepet játszik, és ahol már csak
hivatalos kormányképviselők vesznek részt.

    Én a magam részéről nem tartom katasztrófának. Katasztrófának
azt tartottam volna, hogyha az az 1967-68-as javaslat, amit itt
beterjesztettek Londonban, ez elveszett volna, ez nem fog
megtörténni.

    - De említette, hogy közel 70 javaslatot terjesztettek elő
részben a hivatásos diplomaták, részeben pedig az újságírók. Olyan
javaslatok szerepeltek ezek között, mint például a vízum-kérdés
rendezése, vagy amelyet keleti és nyugati újságírók egyaránt
szorgalmaztak, de ugyanitt szerepelt a technológia átadásának
kérdése is. Történt valami konkrét haladás ez ügyben?

    - A vízum és az akkreditálás kérdésében, amelyik a
legközvetlenebbül érintheti az újságírókat, nagyon-nagyon óvatos
tapogatózás volt az Információs Fórumon. Tudomásom szerint
kelet-európai országok, köztük Magyarország nyilvánították ki ezt a
szándékukat, hogy ők lépni szeretnének ezen a területen. Legyen az
egyszeri belépési vízum, legyen az többszöri belépésre feljogosító
vízum. Erre - enyhén fogalmazva - a nyugati országok nem reagáltak.
(folyt.)


1989. május 13., szombat


Vissza »


Hargitai-interjú - 2. folyt.

A másik dolog a technológiai transzfer, ami a figyelem
középpontjában volt, különösen a fórum második szakaszában. Én már
azt - nézze - eredménynek tartom, hogy a fórum utolsó napján odajött
hozzám egy brit szakértő és a fülembe sugta, hogy továbbra is
nyomják ezt a témát, ennek van perspektívája.

    Másik eredménynek tartom, hogy ugyan nem szerepel a cocom-lista,
mint olyan fogalom egy javaslatban, amelyet Magyarország nagyon
magasra értékel, de mégis szó van arról benne, hogy a technológiák
cseréje, lehetséges technológiai közös programok, ilyen közös
vállalkozások jöhetnek létre, és ezt a javaslatot három
országcsoportban részt vevő országok nyújtották be, többek között:
NSZK, Olaszország, Svájc, Ausztria. Tehát ilyen értelemben én
tapasztaltam előrehaladást.

    - A másik érdekes dolog a fórumon, s nemzetközi konferencián
most első ízben történt meg, hogy a kelet-európai küldöttségek nem
egységes csoportként, tömbként léptek fel, hanem különböző
álláspontot fejtettek ki a küldöttek. Várható-e az ön által is
említett párizsi fórumon, amelyen az emberi jogokkal fognak
foglalkozni majd a hivatásos diplomaták, hogy ugyanilyen
megközelítést tapasztalhatunk a kelet-európai küldöttségek részéről?

    - Tolerancia tapasztalható feltétlenül a Varsói Szerződés
csoportjában, amikor arról van szó, hogy véleményt egyeztessünk, és
a jelszó az, hogy a lehetséges, a megoldásra megérett, a lehetséges
területeken lépjünk fel együtt. Ez történt meg, amikor például a
magyarok a lengyelekkel együtt itt egy javaslatot terjesztettek be.
Emberi jogi kérdések konkrétabbak lesznek,
végrehajtás-orientáltabbak. Ott is ezen az alapon fogunk fellépni.
Új volt viszont, hogy nyugati részről sem volt tömbközi megközelítés
a maga klasszikus értelmében. Inkább láthattunk egy, a korábbiaknál
sokkal egységesebb EGK-fellépést, amelyhez aztán csatlakozott a
többi NATO-állam is, látván, hogy itt a nyugati egység is meg fog
bomlani. (folyt.)


1989. május 13., szombat


Vissza »


Hargitai-interjú 3. folyt.

A semlegesek - miután nem volt szó kötelezettségvállalások
kidolgozásáról - ők maguk sem mint csoport léptek fel, hanem mint
egyes országok. Én mindenesetre várom azt, hogy ez a tendencia
erősödni fog. Ennek első állomása lehet Párizs, és aztán Helsinkiben
kell megnézni, hogy hogyan alakul ez a csoportközi viszony.

- Köszönöm szépen Hargitai Zsuzsa. +++


1989. május 13., szombat


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD