|
|
 |
|
 |
Hargitai-interjú
|
Információs fórum BBC
- Hargitai-interjú London, 1989. május 13.
------------------ Leírva: 1989. május 14.
(Iván Zoltán) Panoráma
Tegnap ért véget Londonban az Információs Fórum, amelynek
keretében helsinki egyezményt aláíró 35 ország diplomatái és
újságírói az információáramlás szabadságának kérdésköréről
tárgyaltak. Mint ismeretes, záródokumentum, sőt közös
zárónyilatkozat elfogadása nélkül fejeződött be a fórum. Milyen
jelentőséget tulajdonít ennek Hargitai Zsuzsa, a magyar küldöttség
egyik hivatásos diplomata tagja:
- Amikor az Információs Fórum mandátumát kidolgoztuk ez év
januárjában Bécsben, akkor eleve abban egyeztek meg ott a diplomaták
- az újságírók tudta nélkül -, hogy a fórumnak nem lesz célja, hogy
záródokumentumot dolgozzon ki. Nem lehetett ez a cél azért sem, mert
túlságosan közel volt ez a fórum időben Bécshez, s új
kötelezettségek kidolgozása irreálisnak mutatkozhatott volna itt,
Londonban.
Hozzáteszem még azt, hogy az Információs Fórum négy hétig
tartott, s hát, közel hetven javaslatot terjesztettek be hivatalos
képviselők és újságírók. Ebben a technológiai-transzferen keresztül
az akkreditálás határidején át audiovizuális programcserék is
szerepeltek. Mégis azonban az osztrák küldöttség kezdeményezte, hogy
esetleg egy zárókommünikét dolgozzunk itt ki.
Nyugati részről az alapmegközelítés az volt, hogy egy
záródokumentumban, akár egy zárókommünikében is szerepelnie kell egy
kitételnek arról, hogy a résztvevő államok megerősítik, teljes
mértékben végrehajtják a bécsi kötelezettségeiket. A nyugati számára
ez egy "sine qua non" volt, szovjet részről is - bizonyára tudja -
kijelentették, hogy ők a maguk részéről teljes mértékben végre
kívánják hajtani a bécsi megegyezést. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|