|
|
|
|
Szovjet ellenőrzés - 5. folyt.
|
- 1955 és 1957 között a KGB közvetlenül ellenőrizte és befolyásolta a kelet-európai politikai változásokat, méghozzá a biztonsági szerveknél, a hadseregben, a pártapparátusban és a kormányszervekben működő tanácsadók útján. Később a hivatalos csatornák kerültek előtérbe: 1956-57-ben a Varsói Szerződés tagállamai megállapodtak, hogy a biztonsági és a hírszerző szervek kapcsolatait ezzel a feladattal megbízott biztonsági összekötőtisztek egyeztessék. - Ami katonai hírszerző és elhárító szolgálatot illeti, ezek fő egyeztető szerve egy különbizottság, amely a Varsói Szerződés keretében működik, és amelyről hivatalos dokumentumokban sohasem történik említés. Valamennyi kelet-európai országban működik ennek a bizottságnak egy képviselője, hivatalosan a Varsói Szerződés megbízásából, de gyakorlatilag ezek mind a KGB vagy GRU tisztjei. A KGB összekötőtisztjei valamennyi kelet-európai állambiztonsági szolgálatban helyet foglalnak, a csatlós országok is összekötőtisztet állomásoztatnak Moszkvában, és kölcsönösen egymás fővárosaiban. A KGB és a GRU persze nemcsak ezeket a hivatalos csatornákat hasznosítja, hanem saját kelet-európai ügynökhálózatának a jelentéseit is. A politikai döntési folyamatok szovjet részről történő befolyásolásáról az Osteuropa című nyugatnémet folyóíratban ezt olvassuk: - A titkosszolgálatok az egész világon mindenütt információkat gyüjtenek. A szovjet titkosszolgálat ezzel szemben - az adatgyűjtésen túlmenően - a Varsói Szerződés országaiban befolyásolja a döntéshozatali folyamatokat, ellenőrzi a hivatalos úton Moszkvába továbbított tájékoztatást, és szavatolni igyekszik azt, hogy ezekben az országokban ne hozzanak fontos politikai döntéseket a Kreml tudta nélkül. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|