|
|
 |
|
 |
Kelet-Európa szovjet ellenőrzése
|
Kelet-Európa szovjet ellenőrzése SZER
-------------------------------- München, 1989. május 13.
(Török Tamás) Leírva : 1989. május 14.
Nyugati folyóíratszemle
- Hogyan befolyásolja és ellenőrzi Moszkva Kelet-Európát a
színfalak mögött? - Ez a címe Michael Hatchinsky cikkének, amely az
Osteuropa című nyugatnémet folyóíratban jelent meg. A szerző lengyel
származású, ezért állításaik javarészt lengyelországi példákkal
illusztrálja.
- Az 1917-es októberi forradalmat követően a szovjet kormány
igyekezett a nemzetközi kapcsolatok minden szintjén - a diplomácia,
a gazdaság, a tudomány és a katonai kapcsolatok terén -
helyreállítani a normális helyzetet. Vonatkozik ez a Szovjetunió és
kelet-európai országok viszonyára is. Ami azonban az utóbbi
kapcsolatokat megkülönbözteti az előbbiektől, az a pártfelépítmény.
- A párt túlsúlya mindenekelőtt abban tükröződik, hogy a Varsói
Szerződés és a KGST tagországaiba kinevezett szovjet diplomáciai
képviselők mind pártaktívisták. Míg Moszkva a nem kommunista
országokba hivatásos diplomatákat küldött. Már ez is mutatja
mennyire cseppfolyós a határvonal a formális és a színfalak mögötti
csatornák között, hiszen a párt és a pártapparátus nemzetközi
jogilag nem képviselik országukat.
- Bizonyos szempontból persze a pártközi kapcsolatok is
formálisnak tekinthetők, mert ezeket is kölcsönös megállapodások,
párthatározatok és dokumentumok, valamint kölcsönösen elismert
alapelvek szabályozzák. Ezek közé számítanak a titkos megállapodások
is, amelyek tartalmát csak az érintett országok vezetői ismerik. A
szerző ezután rátér a nem formális, azaz a színfalak mögötti
kapcsolatokra. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
Szovjet ellenőrzés - 1. folyt.
|
- Ezeket két csoportra oszthatjuk: az intézményes és a személyes
jellegű kapcsolatokra. Közös ismertetőjelük, hogy íratlan és
formális megállapodás nélkül létrehozott és gyakorolt ellenőrző és
befolyásolási lehetőségeket biztosítanak Moszkvának a kelet-európai
országok politikai, katonai és gazdasági döntési folyamataiban. A
politikai fejelődés bizonyos döntő szakaszaiban, vagy nagyon kényes
kérdések esetében ezek a kapcsolatok a szovjet vezetők számára
fontosabbak mint a formálisak. A pártapparátus és a hadsereg gyakran
használ szokványos csatornákat, színfalak mögötti kapcsolatok
létrehozására.
- A szerző nem mond újat, amikor megállapítja, hogy a
titkosszolgálat használja leginkább a színfalak mögötti
kapcsolatokat. A KGB és a kelet-európai országok államvédelmi
szervei a Szovjetunió politikai vezetőinek az eszközei, és ezt a
kelet-európai kormányok is jól tudják és hallgatólagosan elfogadják.
Az Osteuropa cikkírója ezután hat olyan időszakot sorol fel,
amelyben a földalatti csatornák és kapcsolatok nagy szerepet
játszottak a szovjet ellenőrzés és befolyásolás biztosításában.
- A hat időszak közül talán egy különösen érdekes a magyarok
szempontjából. Ez az 1953 és 57 közötti szakasz, amikor
Kelet-Európában lábra kapott a szovjetellenesség és az ideológiai
kiábrándulás, amely - ezt a cikkíró ugyan nem említi - az 1956-os
magyar forradalom kitöréséhez vezetett.
- A szovjet és kelet-európai országok vezető rétegeinek a
kapcsolata ezeknek a politikai és gazdasági fejleményeknek az
árnyékában alakult ki. A folyamat nem volt egyenletes és
kiegyensúlyozott, és minden bizonnyal eltérő jelleget öltött
különböző kelet-európai országokban. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
Szovjet ellenőrzés - 2. folyt.
|
A kelet-európai uralkodó osztály nagyon hamar megtanulta azt a
leckét, hogy a Szovjetunióban bekövetkezett változások visszatérést
is hozhatnak a Sztálini időkre jellegzetes politikai magatartáshoz.
- Ennek ellenére a kelet-európai uralkodó réteg magatartása a
Szovjetunióval szemben nem jellemezhető kizárólag a báb-jellegű
függőséggel. A háború utáni első években ezen vezetők számára
mindenekelőtt a politikai, a filozófiai és az ideológiai szempontok
játszottak döntő szerepet. Még azok is, akiket a Sztálini terror
idején bebörtönöztek vagy munkatáborba zártak, továbbra is
kitartottak azon elképzelés mellett, hogy igenis lehetséges egy jobb
szocializmus felépítése, mint amilyen a Szovjetunióban van.
- Egy további tényező, amely befolyásolta a kelet-európai
vezetők politikai beállítottságát a Szovjetunió belső helyzete és
nemzetközi súlya volt. A Moszkva által propagált kommunizmus
Kelet-Európában nem volt népszerű, sőt egyenesen gyűlöltnek volt
minősíthető, úgyhogy a kommunista vezető réteg ezekben az
országokban teljesen elszigetelődött. Ezt a Kremlben is jól tudták.
- A Szovjetunió vezető rétege és a kelet-európai elitek között a
kölcsönös rászorultság helyzete alakult ki. Az egyiknek szüksége
volt a másikra és fordítva. Ez azonban nem jelentette azt, mintha
szükségszerűen azonos politikai és ideológiai nézeteket vallottak
volna. Sőt, ellenkezőleg: a legtöbb kelet-európai kommunista vezető
nem csinált titkot abból, hogy 1944-45-ben ugyan mint kommunisták,
de nem szabadon, hanem kényszer hatása alatt cselekedtek.
- Jakub Bergmann, aki 1944 és 1956 között a lengyel Politikai
Bizottság prominens tagja volt, például kertelés nélkül elismerte,
hogy az ország legtöbb politikai vezetője ugyan elsősorban a
Szovjetunió alattvalójaként cselekedett, de ez legtöbbnyire
politikai látomásaikkal és igazi céljaikkal ellentétben állt.
(folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
Szovjet ellenőrzés - 3. folyt.
|
A nacionalista színezet a háború utáni években kevésbé
érvényesült, később azonban nagyobb, sőt döntő jelentőséget kapott.
- Ennek oka jórészt a nagy orosz érdekeket szolgáló brutális
szovjet nyomás, és a kommunista tanok játékszabályainak a teljes
semmibe vétele volt.
Azzal, hogy a 40-es és az 50-es években terrormódszereket
alkalmaztak a kelet-európai vezető réteg ellen, és brutálisan
elnyomtak minden önálló döntést, a Kreml urai saját maguk táplálták
a kelet-európai nacionalizmust.
- Íly módon a kelet-európai országok és Moszkva kapcsolataiban -
néhány visszaeséstől eltekintve - a nacionalista szempontok
fokozottabban érvényesültek, és a kommunista ideológiai szempontok
egyre inkább háttérbe szorultak.
- A nemzeti prioritások túlsúlya messzehatóan befolyásolta a
formális és a színfalak mögötti kapcsolatok alakulását, méghozzá
nemcsak a Varsói Szerződés tagállamainak egymásközti viszonyában, de
a kelet-európai és szovjet vezető rétegek kapcsolatában is.
Nemcsak Sztálin, de valamennyi utódja is figyelmen kívül hagyták
a kommunista jelszavakat és egy új kelet-európai politikai rend
alapeveit. Nagyon jól tudták, hogy a leigázott kelet-európai
országok és vezető rétegeik kapcsolata nemcsak az alárendeltekkel
szemben gyakorolt terroron, hanem ugyanakkor nemzeti vagy nemzetinek
vélt célokon kell hogy alapuljon. Ennek megfelelően a kelet-európai
országokat a nemzeti érdekeknek a szovjet hatalomtól és politikától
teremtett függőség csapdájába taszították.
- Ezzel kapcsolatban az Osteuropa cikkírója megjegyzi, hogy
Moszkva egyetlen kelet-európai partnere sem volt egyenjogú, és ezek
politikai, katonai és gazdasági téren a Szovjetunió alárendeltjeivé
váltak. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
Szovjet ellenőrzés - 4. folyt.
|
A kelet-európai kormányok belpolitikája a szovjet politika
részévé vált. Ezzel szemben a szovjet politika kizárólag a
Szovjetunió belügye maradt. Moszkvában és a szovjet vezetőkben
mindenki köteles volt bízni, a kelet-európai vezető réteget viszont
a Kreml állandóan ellenőrizte, politikai vizsgálatnak vetette alá.
- Ennek érdekében Moszkva a titkosügynökök óriási hálózatát
hozta létre, és ez már a 30-as években megkezdődött. Az a gyakorlat,
hogy még kommunista pártfunkcionáriusokat is ügynökökként szerveztek
be, a II. világháborút követően is folytatódott.
- Moszkva számára az ideológia és kölcsönös bizalom nem volt
többé fontos. A Kreml a zsarolás, a korrupció és az intrikák
eszközére támaszkodott. A Szovjetunió kelet-európai képviselői,
diplomaták és tanácsadók egyaránt rendőrként ügyködtek. A brutális
megszálló hatalom helytartójának vagy házőrző kutyájának a
szerepében tetszelegtek. Csak a kelet-európai vezetők
tevékenységének a részletekbe menő kikémlelését tekintette Moszkva
hasznosnak.
- A legtöbb Kelet-Európa-szakértő hajlik arra, hogy a Varsói
Szerződés tagországainak a biztonsági szerveit a KGB
fiókintézményeinek tekintse. Ez azonban csak a háborút közvetlenül
követő évekre érvényes, 1956 után már nem sokáig.
- A II. világháború utolsó éveiben és azt követően az NKVD,
illetve a GRU ügynökeit a kelet-európai országok valamennyi
fontosabb döntést hozó szervébe becsmpészte, beleértve a párt
politikai bizottságát, a pártapparátust és mindenekelőtt a
titkosszolgálatokat. Ez a hálózat ezen országok politikai életében
döntő szerepet játszott és időnként fontosabb szerepe volt mint
magának a pártnak. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
Szovjet ellenőrzés - 5. folyt.
|
- 1955 és 1957 között a KGB közvetlenül ellenőrizte és
befolyásolta a kelet-európai politikai változásokat, méghozzá a
biztonsági szerveknél, a hadseregben, a pártapparátusban és a
kormányszervekben működő tanácsadók útján. Később a hivatalos
csatornák kerültek előtérbe: 1956-57-ben a Varsói Szerződés
tagállamai megállapodtak, hogy a biztonsági és a hírszerző szervek
kapcsolatait ezzel a feladattal megbízott biztonsági
összekötőtisztek egyeztessék.
- Ami katonai hírszerző és elhárító szolgálatot illeti, ezek fő
egyeztető szerve egy különbizottság, amely a Varsói Szerződés
keretében működik, és amelyről hivatalos dokumentumokban sohasem
történik említés. Valamennyi kelet-európai országban működik ennek a
bizottságnak egy képviselője, hivatalosan a Varsói Szerződés
megbízásából, de gyakorlatilag ezek mind a KGB vagy GRU tisztjei.
A KGB összekötőtisztjei valamennyi kelet-európai állambiztonsági
szolgálatban helyet foglalnak, a csatlós országok is
összekötőtisztet állomásoztatnak Moszkvában, és kölcsönösen egymás
fővárosaiban. A KGB és a GRU persze nemcsak ezeket a hivatalos
csatornákat hasznosítja, hanem saját kelet-európai ügynökhálózatának
a jelentéseit is.
A politikai döntési folyamatok szovjet részről történő
befolyásolásáról az Osteuropa című nyugatnémet folyóíratban ezt
olvassuk:
- A titkosszolgálatok az egész világon mindenütt információkat
gyüjtenek. A szovjet titkosszolgálat ezzel szemben - az
adatgyűjtésen túlmenően - a Varsói Szerződés országaiban
befolyásolja a döntéshozatali folyamatokat, ellenőrzi a hivatalos
úton Moszkvába továbbított tájékoztatást, és szavatolni igyekszik
azt, hogy ezekben az országokban ne hozzanak fontos politikai
döntéseket a Kreml tudta nélkül. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
Szovjet ellenőrzés - 6. folyt.
|
- E megfigyelő és a kül-, valamint a belpolitikát egyaránt
irányító hálózat furcsa jellemzője, hogy nem is annyira titkosan,
hanem inkább formátlanul működik, anélkül, hogy a kelet-európai
kormányok ezt engedélyezték, vagy jóváhagyták volna. A KGB nem rejti
véka alá tevékenységét, sőt néha szándékosan rivaldafénybe állítja,
hogy így nagyobb nyomást, vagy politikai zsarolást gyakorolhasson.
- Számos ügynöknek az a megbízatása, hogy a KGB-nek vagy a
szovjet párt Központi Bizottsága egyes osztályainak rendszeres
jelentéseket küldjön. Más szovjet ügynökök feladata bizonyos
provokációk végrehajtása. Ismét másokat olyan állásokba helyeznek
el, ahonnan megfigyelhetik a Politikai Bizottság tagjainak a
tevékenységét, és ahonnan - moszkvai irányelvek alapján - intrikákat
is szőhetnek.
- A Szovjetunió szerepe az évek folyamán változott, de színfalak
mögött működő hálózatának két fő feladata változatlan maradt:
megbízható információk forrásai és az általuk szállított
tájékoztatás kritikus időben felhasználható a kelet-európai vezetők
megzsarolására.
- A KGB folyamatos provokáló magatartása a kelet-európai vezető
rétegek irányában aféle hallgatólagos egyetértést hozott létre a két
fél között. Moszkva tudja, hogy a kelet-európai politikusok annak
tudatában cselekszenek, hogy egy harmadik, láthatatlan partner is
mindig ott ül az asztalnál. A szovjet vezetők minden formális vagy
más jellegű találkozó alkalmával éreztetik a kelet-európai
vezetőkkel, hogy pontosan ismerik politikai tevékenységüket, sőt
szándékaikat is, és hogy semmi sem kerüli el a figyelmüket. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
Szovjet ellenőrzés - 7. folyt.
|
- A KGB és a szovjet diplomáciai szolgálat azonban nemcsak
hazájukban kémlelik ki a kelet-európai vezetők magatartását, hanem
külföldi útjaik során is, sőt akkor is, ha szocialista országban
járnak.
- A KGB-nek jól bevált módszereik vannak alsóbb szintű
kelet-európai bürokraták megzsarolására is. Egy egész sor pozíciót
csak Moszkva által jóváhagyott személyekkel szabad betölteni. Ezek
közé tartoznak a kelet-európai országoknak a Varsói Szerződés
szervezeténél és a KGST-nél működő hivatalnokai, a szovjet katonai
akadémikákra és pártiskolákba delegált jelöltek, és olyan nemzeti
szervezetek munkatársai, amelyek szoros kapcsolatot tartanak fenn a
Szovjetunióval. A jelöltek jóváhagyása az állambiztonsági szervek,
vagy a Központi Bizottság káderosztálya útján a KGB részéről
történik.
- A színfalak mögötti kapcsolatok kiépítése érdekében Moszkva a
szovjet katonai akadémián és egyetemeken tanuló kelet-európaiakat is
beszervezi. Ezek azután munkahelyükön gyorsabban jutnak előre. A
Szovjetunióba turistaként utazó vagy konferenciákon résztvevő
kelet-európaiak is számításba jönnek ügynöki feladatokra. A közös
hadgyakorlatok is további lehetőséget nyújtanak.
- Csehszlovákiában és Lengyelországban szovjet ügynökök
beszivárogtak több nem kommunista szervezet vezető testületébe.
Ismert tény, hogy a lengyel katolikus PAX-mozgalom vezetőségét a KGB
manipulálta, és ennek elnöke szovjet ügynök.
- A szovjet ágensek ezekben a félig önálló szervezetekben néha
olyan feladatokat is kapnak, amelyeket a szovjet hatóságok taktikai
vagy ideológiai meggondolások alapján saját maguk nem támogathatnak.
Például: antiszemita tevékenység előmozdítása vagy konfliktusok
teremtése. A szovjet ügynökök igyekeznek a szovjetellenes vagy
kormányellenes mozgalmakba is beférközni. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
Szovjet ellenőrzés - 8. folyt.
|
- Egyetlen kelet-európai országnak sincs joga, vagy mersze
hasonló ügynöki hálózat létrehozására a Szovjetunióban. A
kelet-európai országoknak még arra sincs joguk, hogy nemhivatalos
forrásokból származó információkat használjanak a Szovjetunióról.
- Az Osteuropa című folyóírat cikkírója így foglalja össze
álláspontját:
- A legtöbb kelet-európai kormány ismeri a színfalak mögötti
kapcsolatok hátrányait, és tudatában van azok megalázó jellegével.
Nehéz azonban számukra hivatalosan tiltakozni ez ellen, vagy
szembeszegülni a titkos csoportok vagy ügynökök tevékenységével. A
KGB-ügynököket csak bizonyos fokig tudják semlegesíteni, azok
tevékenységét korlátozni, vagy őket megfigyelni.
- Míg Moszkva saját tevékenységét természetes jogai
érvényesítésének tekinti a Varsói Szerződés országaiban, addig a
kelet-európai kormányok ezt belügyeikbe való beavatkozásnak
minősítik.
- A Szovjetunió és a neki alárendelt szövetségesek kapcsolatának
nagyon is eltérő értelmezéséről soha sincs nyíltan szó. Az a
macska-egér játék, amelyet a KGB és a szovjet vezetők a
kelet-európai vezető rétegekkel folytattak a hivatalos, formaszerű
kapcsolatok felértékeléséhez vezetett. A Varsói Szerződés és a KGST
intézményeinek felértékelése is ezt fejezi ki.
A Szovjetunió és a kelet-európai országok felismerték, hogy a
formális csatornák használata sokkal inkább szolgálja érdekeiket. Ez
volt a célja azoknak a kétoldalú egyezményeknek is, amelyeket a KGST
és a Varsói Szerződés tagállamai az 50-es és 60-as években
egymásközt aláírtak. +++
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|