|
|
 |
|
 |
Levél a Szolidaritás Munkásszervezeteknek
|
Munkásszakszervezetnek München, 1989. május 13.
---------------------- Leírva : 1989. május 14.
A munka világa
Hallgassanak meg egy levelet a Szolidaritás Munkásszakszervezet
postájából, amely május elsejei próbaszámukban jelent meg. Mint a
szerkesztőség is megjegyzi, nem tudják eldönteni, hogy komolyan
vegyék-e a levelet, vagy egy jóhumorú demokrata csínytevésének.
Szerzőiknek mindenesetre bővében állt rendelkezésére a vitriol - a
gyülöleté, vagy a humoré -, amelybe tollukat mártották. - Íme a
levél, önmagáért beszél:
- Mindenekelőtt leszögezem, nem a saját nevemben írok, hanem az
alulírottak nevében, mert mi kötelességünknek tudjuk, hogy az Önhöz
hasonló rebellis elemek munkáshatalmat ostromló gaz mesterkedései
ellen fellépjünk. Reakciónkat az ön aláírásával és címével jelzett
1989. január 12-ikén kelt - úgynevezett - röpírat váltotta ki. Ez a
förmedvény, igen kritikus példája a manapság Magyarországon egyre
inkább eluralkodó kapitál-reformista közhangulatnak, amely
látszólagos szocialista-kommunista köpenyeg mögé búvik.
Így van ez a fent nevezett iromány esetén is, amely formájában
demokratikus, szocialista, de tartalmában imperialista, rebellis, és
a munkáshatalom megteremtésére szólít fel, valójában azonban az
ellen szervezkedik, azaz a mai kormány, állam ellen. Az a szennylap
azoknak az eszköze, akik hazájuknak merik nevezni Magyarországot,
holott agresszivitásból és nyereségvágyból törődnek ilyen, szerintük
a haza számára fontos dolgokról(kal). Ez nem az ő hazájuk. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|