Rendszerváltás és az MTI

	Magyarországi fejlemények
Magyarországi fejlemények SZER ------------------------- Müchen, 1989. május 13. (Kasza László) Világhíradó A nap főhíre, igaz már valószínűleg csak perceket, de még késik. A Minisztertanács mai rendkívüli ülésén döntött arról, hogy milyen javaslatot terjeszt a parlament május 30-án kezdődő ülésszaka elé Bős-Nagymaros ügyében. Minden más határozat, mint a kormány Tanácsadó Testületének tegnap nyilvánsságra hozott javaslatának elfogadása, meglepetést jelentene. Minden valószínűség szerint lemondanak a nagymarosi duzzasztó megépítéséről, ami a természetre elsősorban káros csúcsrajáratási módszer törlését jelentené. A döntést először a Magyar Rádió, TV és MTI munkatársaival közlik. Tehát az amúgy valóban kooperatív sajtóosztály nem tudta elszánni magát arra, hogy szakítson a múlt gyakorlatával, és - mint ahogy az demokratikus viszonyok között történik - minden tájékoztatási szervet egyszerre értesítsen a döntésről. 1989. május 13., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Magyarországi fejlemények - 1. folyt.
Valóban: ahhoz bizonyára jó, hogy egy ilyen próbálkozással sikerült felnagyítani a világokat kettéosztó tömbök viszonyát. Jó az, hogy ez magyar próbálkozás - még akkor is, ha a küldöttségek összetétele másod-, harmadrangú volt. Egyébként egy további ilyen konferenciát még terveznek ugyancsak magyar rendezésben - de csakúgy mint most: a résztvevők saját költségén. Jellemző a ma magyar viszonyokra és megemlíteném, hogy Kótai Géza, a magyar delegáció vezetője ezt szükségesnek érezte hangsúlyozni. Ha már a jellemző külsőségeknél tartunk - a magyar újságírókban fölébredt öntudatáról adott tanubizonyságot K. Gyurkó Rita, A mai nap munkatársa, amikor közölte, hogy Kótai Géza válaszával Erdély ügyében nem elégedett, és addig nem nyugodott, amíg a szovjet küldött is elmondta a véleményét a kérdésben. Ez utóbbi legalább arra volt jó, hogy első kézből értesüljünk a szovjet diplomácia finomlelkűségéről. Megtudtuk ugyanis, hogy a moszkvai kormány mindenütt - a Szovjetunióban is - elítéli az emberi jogok megsértését - de nem akar erről beszélni az érintett fél: (jelen esetben Románia) távollétében. Apropó, illetve jelenlét. A Szabad Európa Rádió kérdésére, hogy a Varsói Szerződés tagállamai körül miért csak a magyar, szovjet, lengyel és keletnémet párt van jelen? - Kótai Géza azt válaszolta, hogy ezek a pártok a kölcsönösen elfogadhatók. Ez, hogy "kölcsönösen elfogadható" - az ő kifejezése. Szavaiból kivehető volt, hogy a csehszlovák, román, bolgár párt nem is kapott meghívót. Kiderült, hogy az erdélyi magyar kisebbség helyzete a fontos napirendi pontok közé tartozott. Az Olasz Szocialista Párt küldötte kijelentette, hogy a gyilkost gyilkosnak kell nevezni, és biztatta a magyar politikusokat, újságírókat, hogy ne féljenek még ennél is hangosabban követelni az emberi jogok tiszteletben tartását Romániában A jelek szerint a konferencia egyetértett abban - és ez a magyar külpolitika érdeme - hogy az, ami Erdélyben ma történik: nem magyar-román ügy, hanem európai téma.(folyt.) 1989. május 13., szombat
Vissza »

	Magyarországi fejlemények - 2. folyt.
A magyar küldöttség visszautasította azt a nyugatnémet szabaddemokratáktól származó javaslatot, hogy külföldi megfigyelők ellenőrizzék a következő parlamenti választások tisztaságát. - Erre nincs szükség - mondta Kótai Géza, és tájékoztatta a javaslattevőt a Magyarország és Namíbia közötti különbségről, továbbá közölte, hogy az ellenzéki pártokat azért nem hívták meg - amit a legtöbb nyugati küldöttség jónak látott volna -, "mert túlságosan sokan vannak". Nos: ezt tudták meg az érdeklődő újságírók a nemzetközi pártértekezlet sajtókonferenciáján - amelyen Kasza László is résztvett. +++ 1989. május 13., szombat
Vissza »