|
|
|
|
Az Óbudai Hajógyár helyzetéről
|
Az Óbudai Hajógyár helyzetéről SZER ------------------------------ München, 1989. május 13. (Farkas Péter) Nemzetközi hetilapszemle A Spectator című angol hetilap részletes cikket közöl az Óbudai Hajógyárról. A neves újságíró: Timothy Gardner Ash, a helyszínen győződött meg a tényekről. A cikk bevezetőjében felidézi a gyár alapításának körülményeit. 160 évvel ezelőtt Széchenyi István elhatározta, hogy a Duna egyik szigetén hajógyárat építtet. Széchenyi korábban a nyugati ipar fellégvárában, Angliában járt, ahol a hajógyártás is fejlett volt, és ezt követően döntött úgy, hogy Magyarországon is szükség van egy ilyen gyárra. Több mint egy évszázadon keresztül Óbudán lapátkerekes gőzhajókat, kompokat és más vízijárműveket készítettek. Ezek Közép-Európa legnagyobb víziútjain közlekedtek, többek között szenet és faanyagokat szállítva. Az ebben az időszakban épített hajókat - Széchenyiről, Schönbrunnról, Árpádról vagy Szent Istvánról nevezték el. A gyár magántulajdonban állt, de nemzeti volt. Egy ideig Első Dunahajózási Társaság volt a neve. Az 1938-as Anschluss idején - minthogy tulajdonjogilag osztrák volt - a gyár a hitleri birodalom fennhatósága alá került. A II. világháborúban Hermann Gőring nevét viselte, és a német hadigépezet szolgálatába állították. - Azután jöttek az oroszok - írja Timothy Gardner Ash - A hajógyár irányítása szovjet kézbe került, és ennek következtében megváltozott a munka is. Ettől kezdve már nem dunai hajókat gyártottak, hanem a szibériai folyókra készítették a termékeiket. Ezeket a hajókat először jóvátételként szállították a Szovjetuniába, később pedig ez is része lett az irreális magyar-szovjet kereskedelmi megállapodásoknak. Ekkor a hajókat Szputnyiknak, vagy Pavlenkónak nevezték el. Ez az állapot 40 évig tartott. Az Óbudai Hajógyár csak a nyolcvanas években kezdett a hazai piacra termelni. Mint a gyár főmérnöke megfogalmazta: Európához akarunk tartozni. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|