|
|
|
|
Román panaszok
|
Román panaszok a szolidaritás hiányáról SZER --------------------------------------- München, 1989. május 13. (Vadász János) A mai nap Bukarestből érkezett hírek szerint, Románia Magyarországgal folytatott viszálya miatt rendkívüli csúcsértekezletre kívánja összehívni a Varsói Szerződést. Mint ismeretes, a Varsói Szerződés tagállamai minden évben csúcstalálkozót tartanak, megvitatván a szervezetet érintő időszerű kérdéseket. Minden évben másik tagállam fővárosában. Már a tavalyi varsói találkozón eldöntötték, hogy idén Bukarest lesz a színhely, és a csúcsértekezletre július 7-én és 8-án kerül majd sor. Jóelőre kijelölték a találkozó napirendi pontjait is, és rendkivüli napirendi pont beiktatása - a szervezet kialakult merev házirendje szerint - csak akkor lehetséges, ha ehhez kivétel nélkül valamennyi tagállam hozzájárul. Most azt jelentik Bukarestből a hírügynökségek, hogy helyi, kelet-európai diplomácia források szerint, Románia éppen ilyen rendkívüli kérdést kíván a varsói paktum napirendjére tűzni. Eszerint: Románia javasolta, hogy egy hónappal korábban, június 7-én és 8-án tartsanak rendkívüli csúcstalálkozót a tagállamok kommunista pártjainak első titkárai, hogy megvitassák, úgymond: "a szervezeten belüli szolidaritás hiányából származó problémákat". Románia arra hivatkozik, hogy Magyarország vele szemben ellenséges akciókat folytat nemzetközi diplomáciai fórumokon is, és ennek során nem kapja meg egyes szövetségeseitől - nevezetesen, Moszkvától - azt a támogatást, amely a szervezet tagjaként kijár neki. A román vádaskodás szerint mindennek legkihívóbb példája márciusban esett meg, amikor az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának genfi ülésén a magyar küldöttség egyike volt azon határozati javaslat benyújtóinak, amely elrendelte az emberi jogok Romániában történő megsértésének kivizsgálását - többek között, azon vádak kivizsgálását is, hogy a falusi lakosságot eredeti lakóhelyéről erőszakkal áttelepítik, és nemzeti kisebbségek ellen diszkriminatív politikát folytatnak. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Román panaszok-VSZ - 1. folyt.
|
Mint ismeretes, ezt a javaslatot nagy szótöbbséggel megszavazta az ENSZ-bizottság, és ennek a szavazásnak a során nem nyilvánult meg a szolidaritás - így hangzik a bukaresti vád. Mivel egyes kommunista küldöttségek - köztük a szovjet küldöttség - tartózkodtak, vagy pedig nem vettek részt a szavazásban. Az említett források értesülése szerint Románia nemcsak azt követeli, hogy rendkívüli csúcstalálkozó vitassa meg ezt az ügyet, hanem azt is, hogy a későbbi hivatalos csúcs napirendjére is rákerüljön. Ezt a kialakult szokások szerint egy vétó - például egy magyar vétó - megakadályozhatja. A jelek szerint ezért is követeli Bukarest rendkívüli csúcs összehívását - még a hivatalos csúcs előtt. Nyilvánvalónak látszik, hogy idei - vendéglátói - szerepét kihasználva próbál nyomást gyakorolni a többiekre. Hogy ne legyen félreértés, maga Ceausescu is letette a garast egy pénteki beszédben, amelyben hangsúlyozta: reformizmussal nem lehet kivívni a kommunizmus felépítését. Ezt a célt csak a kommunista párt forradalmi harcával lehet elérni. Romániában nem kerül vissza magánkézbe sem az ipar, sem a mezőgazdaság. Romániában végérvényesen megbukott a kapitalizmus - tette hozzá a nyomaték kedvéért Ceausesecu - nehogy kétség legyen az iránt, hogy a riasztó ellenpélda Magyarországon fedezhető föl. +++
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|