|
|
|
|
Környezetvédelmi beruházás Oroszlányban
|
1989. május 14., vasárnap - Környezetvédelmi fejlesztésekre kötelezte az Oroszlányi Szénbányákat a városi tanács, valamint az egykori Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal észak-dunántuli felügyelősége. Az ügy előzményeként rengeteg lakossági panasz érkezett a tanácshoz amiatt, hogy a bányavállalat szállitó- és szénelőkészitő üzeme rendkivül nagy mennyiségű porral szennyezi a környék levegőjét, s ugyanakkor nagyon zajos is. A műszeres mérések mind a porszennyezés, mind pedig a zajártalom vonatkozásában igazolták a lakosság panaszainak jogosságát.
A tanácsi felszólításra a vállalat komplex környezetvédelmi tervet készített. Eszerint az 1991-ig terjedő időszakban 178 millió forintot költ - zömében saját forrásból - e célra. A porszennyezés megszüntetésére - többek között - teljesen befedik a szénosztályozónál lévő nyers- és készterméktárolót, gépesitik a portakarítást, valamint az utak és a terek tisztitását. A főbb zajforrásokat hangszigetelő burkolattal látják el. Ugyanebből a célból zajárnyékoló falat huznak és erdősávot telepitenek az üzem és a lakóépületek közötti területre. A bányászváros második legnagyobb gazdasági egysége, a hőerőmü viszont már eleve a környezetvédelmi előirások messzemenő betartásával készitette el a rövidesen befejeződő rekonstrukciójának a tervét. A kazánokhoz ugyanis a korábbinál jóval nagyobb hatásfoku elektronikus pernyeleválasztókat épitettek, illetve épitenek be. Emellett - ugyancsak környezetvédelmi meggondolásból - fásitotta, illetve füvesitette salak- és pernyedombja egy részét. (MTI)
1989. május 13., szombat 21:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|