Rendszerváltás és az MTI

	Sajtótájékoztató a sokpárti nemzetközi kerekasztal- konferenciáról (4. rész)
Az újságírók kérdései következtek ezután, amelyek egy része aziránt érdeklődött: a meghívottak közül kik nem jöttek el a tanácskozásra. Kótai Géza az Amerikai Egyesült Államok Köztársasági Pártját, a Kanadai Liberális Pártot és Haladó Konzervatív Pártot, a brit Konzervatív Pártot és az olasz Kereszténydemokrata Pártot sorolta fel, hangsúlyozva, hogy nem politikai okokra hivatkozva mondták le részvéteüket a konferencián. Az L,Unita munkatársa azt kérdezte: szóba került-e a konferencián az a hír, amely szerint NSZK-beli hadiipari konszern rakétatechnológiát szállít Romániának. A magyar küldöttség vezetője kijelentette: sajtóhírről van szó, annak hitelességét ellenőrizni kell. Hangsúlyozta, hogy az Európában kialakult erőegyensúly, az erőviszonyok kérdése nem a magyar-román kapcsolatok függvénye, hanem a helsinki záróokmányt aláírt 35 állam közös ügye, közös felelőssége. Utalt arra, hogy Románia is aláírta az atomsorompó egyezményt, s ez mindenkit kötelez. A román politikusok részéről elhangzott különböző kijelentések értelmezése nem a Magyar Népköztársaság vagy az MSZMP, hanem egész Európa és az európai folyamatok részeseinek feladata. Amennyiben Románia valóban atomfegyverekhez és eszközökhöz jutna, vagy azt gyártana, a 33 további részes állam mellett Magyarországnak is le kell vonnia bizonyos következtetéseket, úgy is, mint az európai nemzetek családja egyik tagjának, úgy is, mint Románia közvetlen szomszédjának. Többen - elsősorban a Szabad Európa Rádió munkatársa - azt feszegették: felmerült-e a tanácskozáson a román falurombolás ügye. Kótai Géza válaszából kitűnt: ez a zárt ülésen került szóba. Hangsúlyozta: a zárt ülést azért szervezték, hogy a résztvevők ne a közvélemény előtt váltsanak szót egyes kérdésekről, s akár csiszolatlan ötleteket is felvethessenek a politikai felelősség viselése nélkül. Ezzel összefüggésben megjegyezte: az erdélyiek sorsa, illetve a falurombolás nem magyar-román kérdésként vetődött fel, hanem mint olyan tényező, amely az európai stabilitást veszélyezteti. Csak abban az aspektusban, hogy van-e Európának közös felelőssége általában az emberi jogok kérdésében, s hogy a nemzetiségek egyéni és kollektív jogait garantálni kell, illetve abban az összefüggésben, megengedheti-e az európai népek közössége, hogy a kontinens ilyen unikális kulturális örökségét lerombolják. A brit Munkáspárt képviselője ezt kiegészítendő, kijelentette: az emberi jogok kérdésében egyetlen ország sem állíthatja magáról, hogy tökéletes, az erdélyi magyarság romániai kezelése azonban nyilvánvalóan az emberi jogok megsértése. (folyt.köv.) 1989. május 13., szombat 20:05
Vissza » Folytatásokkal »