|
|
 |
|
 |
Sajtótájékoztató a sokpárti nemzetközi kerekasztal- konferenciáról (1. rész)
|
1989. május 13., szombat - Európa sorsa, jövője szerepelt a vita középpontjában azon a sokpárti nemzetközi kerekasztal-konferencián, amelyet az MSZMP szervezésében tartottak meg Budapesten. A kontinens és Észak-Amerika országaiban működő 26 párt tanácskozását szombaton több mint kétórás sajtótájékoztató zárta, amelyen a küldöttségek beszámoltak a két- és félnapos kötetlen eszmecserén szerzett benyomásaikról.
Elsőként Kótai Géza, az MSZMP KB Nemzetközi Kapcsolatok
Osztályának vezetője a rendhagyó, de a jelek szerint precedenst
teremtő tanácskozáson résztvevő MSZMP-küldöttség véleményét
tolmácsolva hangsúlyozta: az európai változások lehetővé, a közös
feladatok pedig szükségessé teszik a legkülönbözőbb eszmei,
ideológiai irányzatokat képviselő politikai pártok párbeszédeinek
elmélyítését, a többoldalú véleménycsere, együttműködés megfelelő
fórumainak kialakítását. A mostani konferencián részt vevők túlnyomó
többsége üdvözölte az MSZMP kezdeményezését, s többen kifejezték,
hogy folytatni kell a megkezdett eszmecserét. Ugyanakkor
hangsúlyozták azt az igényüket, hogy a folyamatban az eddiginél több
európai és észak-amerikai ország parlamenti képviselettel rendelkező
politikai pártjai kapcsolódjanak be. Ennek érdekében készek széles
körű konzultációkat folytatni. Az MSZMP úgy ítéli meg, hogy a
párbeszédnek minden olyan kérdéskörre ki kell terjednie, amely
fontos az európai együttműködés, a kontinens jövője szempontjából.
Ide tartoznak az európai biztonság, a fegyverzetkorlátozás és
leszerelés kérdései, a gazdasági, a politikai kapcsolatok, valamint
a természeti környezet megóvásának sürgető problémái. Magyar részről
figyelmet kívánnak fordítani az emberi jogok érvényesülésére, a
humanitárius együttműködésre, a kulturális kapcsolatokra, az emberek
és eszmék szabad áramlására. Ugyanakkor foglalkozni kell Európa
jövőjének közös kialakításával, annak tudatában, hogy az itteni
folyamatokra jelentős befolyást gyakorol a két világhatalom, az
Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió is, s ennek az MSZMP nagy
jelentőséget tulajdonít. (folyt.köv.)
1989. május 13., szombat 19:52
|
Vissza »
|
|
Sajtótájékoztató a sokpárti nemzetközi kerekasztal- konferenciáról (2. rész)
|
Szólt arról is, hogy a tanácskozáson többen szorgalmazták: az
MSZMP vizsgálja meg a lehetőségét, s vállalja el egy következő
kerekasztal megszervezését is. Hozzátette: a magyar párt nem
zárkózik el egy ilyen feladattól, s a közeljövőben várható
döntéséről tájékoztatja az érintetteket. Sokoldalú konzultációk,
véleményegyeztetések alapján konszenzust kíván ugyanis kialakítani a
tanácskozás meghívottjainak köréről.
A továbbiakban a vendégek informálták az újságírókat
tapasztalataikról. Az Osztrák Néppárt képviselője elmondta: örömmel
vették, hogy éppen Magyarország vállalkozott e rendezvény házigazda
tisztére, amely Lengyelország és a Szovjetunió mellett a nyitás
politikáját folytatja, s a közeljövőben pluralista jogállami
rendszert vezet be. A nyitás egyik jeleként említette meg a
Magyarországot és Ausztriát elválasztó ,,vasfüggöny,, lebontását,
amelynek nyomán várhatóan még intenzívebben fejlődhetnek a
kapcsolatok Nyugat-Európa és Magyarország között. Hozzáfűzte: a
konferencia is egy össz-európai integrálódás irányába mutat.
Bejelentette: a kereszténydemokrata és a centrum pártok
megállapodtak abban, hogy június 19. és 21. között Budapesten
találkoznak, s reményét fejezte ki, hogy vitákat folytathatnak
magyar reformerekkel, az újonnan szerveződő mozgalmak képviselőivel
is.
Szinte valamennyi, a sajtókonferencián résztvevő párt küldötte a
kontinens és az MSZMP szempontjából is kulcsfontosságúnak ítélte az
eszmecsere létrejöttét, ugyanakkor többen hiányolták a kerekasztal
mellől az alakuló pártokat. Volt, aki úgy fogalmazta meg: ,,Kár,
hogy csak az MSZMP volt jelen, hiszen saját pártbarátainkkal is
szerettünk volna találkozni.,, Ez nem ellenkezik a konzultáció
céljával, amely egymás jobb megismerésére is módot adott, hogy ki
hogyan látja Európa jövőjét.
Kótai Géza ezzel összefüggésben, helyzettisztázó kiegészítésében
elmondta: az előkészítés során néhány párt részéről felmerült az az
igény, hogy a Magyarországon most formálódó különböző politikai
pártok is képviseltessék magukat. Olyan dilemma előtt állt az MSZMP,
hogy rendkívül sok szerveződő párt, intézmény van ma az országban.
Nem válogathatott közülük, mindegyik meghívására viszont nem volt
lehetőség. A rendezőelv volt - s ezzel a résztvevők nagyrészt
egyetértettek -, hogy parlamenti pártok képviselői üljenek az asztal
köré. Utalt arra, hogy az MSZMP segítséget adott ahhoz, hogy
bármelyik küldöttség kontaktust teremtsen e formációkkal.
(folyt.köv.)
1989. május 13., szombat 19:56
|
Vissza »
|
|
Sajtótájékoztató a sokpárti nemzetközi kerekasztal- konferenciáról (3. rész)
|
Ugyancsak reflektálásra késztette a magyar küldöttség vezetőjét
az NSZK-beli Szabaddemokrata Párt képviselője, aki javasolta, hogy a
Magyarországon sorra kerülő választások nemzetközi részvétel,
megfigyelés mellett történjenek. Kótai Géza emlékeztetett rá, hogy a
tízmilliós Magyarországon 1988-ban majdnem 20 millió beutazó járt a
világ minden térségéből: politikusok, üzletemberek, turisták,
rokonlátogatók, s néhány országgal eltöröltük a vízumkényszert is.
Bárki előtt nyitva van az út, hogy idejöjjön - hangsúlyozta, majd a
választások kapcsán kifejtette: lehet rendkívüli állapotként
tekinteni, ha egy hatalmon lévő párt önmaga felismerte - bár
társadalmi impulzusok, kényszerek érvényesültek -, hogy meg kell
osztani a hatalmat. Hogy kivel, milyen arányban, ezt a szabad,
demokratikus, független választások eldöntik. Olyan értelemben
viszont nincs rendkívüli helyzet Magyarországon, hogy háborús
konfliktust, polgárháborút vagy külföldi intervenciót követően
lennének az új választások. De ez a magyar pártok, mozgalmak, a
társadalom ügye, kötelessége és felelőssége, s a magyar
társadalomnak kell biztosítania a választások jogszerűségét,
demokratikus voltát.
Az NSZK-ból érkezett politikus kifejezte azt a véleményét is:
elérkezett az ideje annak, hogy az európai országok Nyugaton és
Keleten egyaránt a nagy problémák megoldására koncentrálják erőiket
és gondolataikat, amelyeket az emberiségnek közösen kell megoldania.
Ilyen többek között a környezetvédelem, a környezetszennyezés
kérdése, s olyan kihívásokra is választ kell adni, mint az új
technológiák megjelenése, az Észak és Dél közötti különbség
áthidalása. A harmadik világ országainak is meg kell teremteni a
felzárkózás lehetőségét - hívta fel a figyelmet.
Az Olasz Kommunista Párt küldötte - a magyar belpolitikai
életről megszervezett fórumra utalva - nagy jelentőségűnek ítélte a
Kelet nyitását Nyugat felé. Véleménye szerint azonban még további
korlátok nehezítik az együttműködést, amelyek nyugtalanítják
Nyugat-Európát.
A Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségében megerősödött az a
felismerés a konzultáció során, hogy különböző sebességgel fejlődnek
az európai országok a kontinens két részén - hangzott el. Ugyanakkor
hasznosnak ítélték, hogy a különböző pártok kapcsolatokat tartanak
egymással, s véleményük szerint a jövőben is egy asztalhoz kell
ültetni a konzervatív és a kommunista pártokat, elsősorban Európa
sorsa, jövője megvitatására. (folyt.köv.)
1989. május 13., szombat 19:59
|
Vissza »
|
|
Sajtótájékoztató a sokpárti nemzetközi kerekasztal- konferenciáról (4. rész)
|
Az újságírók kérdései következtek ezután, amelyek egy része
aziránt érdeklődött: a meghívottak közül kik nem jöttek el a
tanácskozásra. Kótai Géza az Amerikai Egyesült Államok Köztársasági
Pártját, a Kanadai Liberális Pártot és Haladó Konzervatív Pártot, a
brit Konzervatív Pártot és az olasz Kereszténydemokrata Pártot
sorolta fel, hangsúlyozva, hogy nem politikai okokra hivatkozva
mondták le részvéteüket a konferencián. Az L,Unita munkatársa azt
kérdezte: szóba került-e a konferencián az a hír, amely szerint
NSZK-beli hadiipari konszern rakétatechnológiát szállít Romániának.
A magyar küldöttség vezetője kijelentette: sajtóhírről van szó,
annak hitelességét ellenőrizni kell. Hangsúlyozta, hogy az Európában
kialakult erőegyensúly, az erőviszonyok kérdése nem a magyar-román
kapcsolatok függvénye, hanem a helsinki záróokmányt aláírt 35 állam
közös ügye, közös felelőssége. Utalt arra, hogy Románia is aláírta
az atomsorompó egyezményt, s ez mindenkit kötelez. A román
politikusok részéről elhangzott különböző kijelentések értelmezése
nem a Magyar Népköztársaság vagy az MSZMP, hanem egész Európa és az
európai folyamatok részeseinek feladata. Amennyiben Románia valóban
atomfegyverekhez és eszközökhöz jutna, vagy azt gyártana, a 33
további részes állam mellett Magyarországnak is le kell vonnia
bizonyos következtetéseket, úgy is, mint az európai nemzetek
családja egyik tagjának, úgy is, mint Románia közvetlen
szomszédjának.
Többen - elsősorban a Szabad Európa Rádió munkatársa - azt
feszegették: felmerült-e a tanácskozáson a román falurombolás ügye.
Kótai Géza válaszából kitűnt: ez a zárt ülésen került szóba.
Hangsúlyozta: a zárt ülést azért szervezték, hogy a résztvevők ne a
közvélemény előtt váltsanak szót egyes kérdésekről, s akár
csiszolatlan ötleteket is felvethessenek a politikai felelősség
viselése nélkül. Ezzel összefüggésben megjegyezte: az erdélyiek
sorsa, illetve a falurombolás nem magyar-román kérdésként vetődött
fel, hanem mint olyan tényező, amely az európai stabilitást
veszélyezteti. Csak abban az aspektusban, hogy van-e Európának közös
felelőssége általában az emberi jogok kérdésében, s hogy a
nemzetiségek egyéni és kollektív jogait garantálni kell, illetve
abban az összefüggésben, megengedheti-e az európai népek közössége,
hogy a kontinens ilyen unikális kulturális örökségét lerombolják. A
brit Munkáspárt képviselője ezt kiegészítendő, kijelentette: az
emberi jogok kérdésében egyetlen ország sem állíthatja magáról, hogy
tökéletes, az erdélyi magyarság romániai kezelése azonban
nyilvánvalóan az emberi jogok megsértése. (folyt.köv.)
1989. május 13., szombat 20:05
|
Vissza »
|
|
Sajtótájékoztató a sokpárti nemzetközi kerekasztal- konferenciáról (5. rész)
|
Az SZKP küldötte a szovjet álláspontot e kérdésben úgy foglalta
össze, hogy két szövetséges állam közötti ellentétről van szó.
Hozzátette, hogy a Szovjetunióban elítélik az emberi jogok be nem
tartását, bárhol történik is. Megerősítette a magyar küldöttség
vezetőjének azt a véleményét, amely szerint nem korrekt vitatni egy
olyan ország pártjának politikáját, amely nincs jelen a találkozón.
Végül az európai országok semlegességének felvetése kapcsán
elhangzott: a zárt ülésen e téma is szerepelt, s több küldöttség
egyetértett azzal, hogy bármelyik állam semlegessé válása a jelen
történelmi pillanatban nem szolgálja a kelet-nyugati kapcsolatokat,
hosszabb távon azonban nem lehet kizárni ennek lehetőségét, amely
nem más, mint a tömbök közötti megosztottság lazítása,
együttműködésük erősítése. Magyar részről kifejtették a
tanácskozáson, hogy a varsói szereződésbeli tagságunk érintetlen; a
szövetségi rendszerhez való tartozás a gorbacsovi politika
következtében nem gátja az öntörvényű magyar belső fejlődésnek, az
önálló magyar külpolitika újabb és újabb kezdeményezései
megtételének. (MTI)
1989. május 13., szombat 20:08
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|