|
|
|
|
A Minisztertanács Tanácsadó Testületének állásfoglalása a nagymarosi beruházásról (1. rész) (OS)
|
1989. május 12., péntek - A tanácsadó testület az érdekelt minisztériumok, illetve a Duna Kör szakértői véleményének megismerése, a különböző dokumentumok beható vizsgálata utáni vitában a következő álláspontot alakította ki (egy ellenszavazattal). Mérlegelve a nagymarosi beruházás folytatása vagy leállítása melletti nemzetközi jogi, gazdasági, ökológiai, bel- és külpolitikai érveket a Minisztertanács Tanácsadó Testülete a beruházás leállítását javasolja a kormány számára. A tanácsadó testület a javaslatát a következőkkel támasztotta alá: A nagymarosi vízlépcső úgyszólván szimbolikus megtestesítője lett az elhibázot, túlzottan anyag- és energiaigényes, elavult gazdaságfejlesztési és beruházási politikának; annak a döntéshozatali rendszernek, amely kizárta a szakértők széles körét, amely nem kívánt minden irányzatot meghallgatni, amely nem állt a nyilvánosság ellenőrzése alatt. Az eredeti döntés több más, hasonló, gazdaságunkat végzetesen megterhelő, elhibázott beruházási intézkedéssel a hetvenes évek energiapolitikájában született. Nem vette figyelembe, hogy Magyarországhoz hasonló mértékű energiafelhasználással a jól gazdálkodó országok - például Ausztria vagy Finnország a mienkét többszörösen meghaladó nemzeti terméket állítanak elő. Az energiatermelés hajszolása helyett a takarékos, gazdaságos felhasználás a cél. A számos állásfoglalás és nyilatkozat után szakítani kell tehát az eddigi fejlesztési-beruházási politikával és döntéshozatali mechanizmussal. E szakítást testesíti meg a vízlépcső továbbépítésének leállítása. A nagymarosi nagyduzzasztó felépítésének elhagyása esetén a már felépített és befejezéséhez közeledő dunakiliti és bősi létesítmények lehetővé teszik az alapenergia-termelést, s ezzel az erőművet hasonlóvá teszik más dunai erőművekhez. A nagyduzzasztó elhagyása természetesen nem teszi lehetővé a csúcsenergia-termelést, de ugyanakkor kiküszöböli a várható környezeti kockázatok jelentős részét és szükségtelenné teszi a további beruházásokat. A tanácsadó testület elismerve, hogy a leállítás bonyolult nemzetközi jogi kérdések megoldását teszi szükségessé, úgy véli, hogy ezeknek a problémáknak az enyhítésére számos lehetőség kínálkozik. Ezeket - jogi szakkérdésekről lévén szó - az illetékes kormányszervekhez eljuttatta. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 13:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|