|
|
|
|
A Baranya Megyei Tanács és az alternatívok - Tájékoztató
|
1989. május 9., kedd - Első alkalommal találkozott kedden a sajtó munkatársaival a Baranya Megyei Tanács nemrég megválasztott elnöke, Piti Zoltán. Tájékoztatóján hangsúlyozta: a megye állami vezetése arra törekszik, hogy a közvélemény minden lényeges helyi problémáról, törekvésről gyors és pontos információt kapjon. Elmondta az elnök, hogy a megyei tanács partnere kíván lenni minden olyan politikai pártnak és mozgalomnak, amelyik Baranya javára hajlandó cselekedni, szeretnék azonban, ha az alternatív szervezetek felhagynának az ,,üzengetős,, gyakorlattal. Azaz: ne a sajtón keresztül intézzenek nyilatkozatokat a megyei tanács címére, hanem közvetlenül fejtsék ki álláspontjukat a választott testületeknek, illetve tisztségviselőknek.
Bejelentette a tanácselnök, hogy változás lesz a minisztériumi-megyei feladategyeztető tárgyalások rendszerében. Eddig ezeket a megbeszéléseket az MSZMP megyei bizottsága szervezte és a helyszínük is a pártszékház volt. A jövőben a tanács lesz a gazdája az egyeztető tárgyalásoknak, amelyekre a megyeházán kerül sor. A sajtótájékoztatón is szóba került ófalu ügye. A vasárnap tartott tömegdemonstráción - a végrehajtó bizottság előzetes hozzájárulása alapján - részt vett a megyei tanács egyik elnökhelyettese is. Ezzel a gesztussal is azt akarták kifejezésre juttatni, hogy a Baranya Megyei Tanács olyan megoldást szorgalmaz, amely figyelembe veszi az ott élő lakosság érdekeit. A testület sürgeti a döntést az izotóptemető ügyében, hogy végre le lehessen választani az indulatokat erről az eredendően szakmai problémáról. Elhangzott egy érdekes, új információ is a tájékoztatón. A Mecseki Ércbányászati Vállalat felajánlotta, hogy vizsgálják meg annak a lehetőségét: nem lehetne-e elhelyezni a Paksi Atomerőmű másodlagos sugárzó hulladékát a mecseki gránitkőzetbeli bányavágatokban. (MTI)
1989. május 9., kedd 20:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|