|
|
|
|
Május elseje Berlinben, Nyugat-Berlinben (1.rész)
|
Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 1989. május 1. hétfő (MTI-tud) - Az NDK legfelső szintű párt- és állami vezetőinek jelenlétében került sor hétfőn Berlinben a fővárosi dolgozók hagyományos május elsejei felvonulására.
A Karl-Marx-alleen emelt dísztribün előtt tízezrek vonultak el a délelőtti órákban, hangos éljenzéssel és zászlólobogtatással köszöntve a vezetőket, köztük Erich Honecker főtitkárt, Willi Stoph kormányfőt és Horst Sindermannt, a Népi Kamara elnökét. A munkásosztály nemzetközi ünnepén tartott berlini demonstráción Harry Tisch, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége (FDGB) elnökségének elnöke mondott beszédet. Hangoztatva, hogy a mai viharos időkben az NSZEP programja valóságos iránytűként mutatja a dolgozók számára a helyes utat, Tisch kijelentette: a gazdaság- és szociálpolitika egységén alapuló bevált irányvonalnak nincsen alternatívája. Nyugat-berlini rádióadók jelentése szerint az NDK rendőrsége hétfőn őrizetbe vett 5 fiatalt, akik a brandenburgi kapunál tüntetve követelték nyugatra való kiutazásuk engedélyezését. A fiatalemberek gyertyákat gyújtottak meg s papírlapon olvasható szöveggel sürgették kivándorlási kérelmük jóváhagyását. Nyugat-Berlinben a Reichstag előtti Köztársaság téren tartották a május elsejei nagygyűlést. Az idén Michael Pagels, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) helyi szervezetének elnöke szólt a megjelentekhez. Felhívta a figyelmet az egységes nyugat-európai piac kialakulásával járó veszélyekre, a 16 milliós nyugat-német munkanélküliségre. Helyi témákat érintve Pagels a városban élő külföldiek iránti megértésre, a gyűlölködés visszaszorítására szólította fel a mintegy 50 ezer jelenlévőt. Drezdában vasárnap befejeződött az NDK-beli egyházak és felekezetek harmadik ökumenikus találkozója, amelyről az ország hivatalos tájékoztató eszközei hétfő estig nem adtak hírt. Egyéb forrásokból származó értesülések szerint a 19 egyházat és felekezetet képviselő mintegy 140 küldött tizenkét határozatot hagyott jóvá. Ezek többek között nyílt társadalmi párbeszédet sürgetnek a kormány és a vezetettek között a legfontosabb kérdésekről (sajtószabadság, kivándorlás, jogbiztonság). A résztvevők síkraszálltak a berendezkedésnek a szocialista rendszer keretein belül történő alapvető átalakításáért, a demokráciáért és a jogállamiság intézményeinek megteremtéséért. +++
1989. május 1., hétfő 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|