|
|
|
|
1989. május 1-je (5. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Nagy Sándor
|
Határozottan igénylik a kormánytól, mutassa be részleteiben is és hitelesen, milyen terhek nehezednek az országra és melyek ennek a hiteltérdemlően megfogalmazható okai. Dolgozzon ki konkrét elgondolásokat és programot az előttünk álló rövidebb időszak gazdasági, szociális problémáinak megoldására, kidolgozásáig azonban tartózkodjon a további áremelésektől. - A magyar szakszervezetek nem kívánják irreális követelésekkel lehetetlen helyeztbe hozni a kormányt. A szakszervezetek vezetői, képviselői nem politikai ambicióktól sarkallva és nem az ország csődjére spekulálva fogalmazzák meg álláspontjukat - emelte ki a továbbiakban. - Olyan gazdaságpolitikát támogatunk, amely a gazdasági ésszerűség, a gazdasági szükségszerűség és a társadalmi tűrőképesség szempontjait a lehető legjobban képes összeegyeztetni, amely épít az emberek alkotóerejére, értékén kezeli az elvégzett munkát, s számol azzal, hogy a nagyobb, a jobb teljesítményt meg is kell fizetni. Olyat, amely lehetővé teszi, hogy a tehetséges emberek érvényesüljenek és boldoguljanak Magyarországon, mert nélkülük nem fog talpraállni ez az ország. A szakszervezetek sürgetik: a veszteséges tevékenységek, a nagyberuházások, a költségvetés kiadásainak vizsgálatát, olyan helyzet megteremtését, hogy sem vállalatok, sem bankok, sem vállalatvezetők, sem bankvezetők ne rendelkezhessenek meg nem szolgált, teljesítményekkel alá nem támasztott jövedelmek felett. A magyar szakszervezetek támogatják a gazdasági és politikai reformokat: a tulajdonreformot, a szerkezetváltást, a piaci viszonyok megteremtését. A reformra hivatkozva sem támogatják azonban a kapkodást, a végig nem gondolt intézkedéseket, s azt sem, hogy bárki úgy és azért árusítsa ki az állami tulajdont, hogy ellenértékével a költségvetés hiányait pótolja. Az eladósodottság súlyos teher. De az sem kevésbé súlyos, ha értékeinket áron alul, nemzeti önérzetünket pedig bármilyen áron áruba bocsátjuk. A szakszervezetek és a kormány együttműködéséről kijelentette: csak kiegyensúlyozott együttműködés, valódi partneri viszony lehet célravezető. Megállapodásainknak a jövőben - ha kell - kemény eszközökkel is érvényt kívánunk szerezni. A továbbiakban kifejtette, hogy a radikális átalakulás előtt álló szakszervezeteket sem hagyta érintetlenül a bizalmi válság. Előlegezett bizalomból élünk - mondotta -, s hogy megőrizhessük, visszaszerezhessük tagjaink igazi hitét, ahhoz alapjaitól kell újraformálni önmagunkat, szervezetünket, feladatainkat. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 15:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|