|
|
 |
|
 |
A Duna Kör sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1989. április 20., csütörtök - A Duna Kör szombati közgyűlésén megvitatja programtervezetét, újraválasztja választmányát, valamint a résztvevők előadásokat hallgatnak meg a környezetvédelmi szervezet munkájának ökológiai-szakmai alapjairól, illetve társadalmi-politikai összefüggéseiről. A tanácskozás napirendjéről csütörtökön sajtótájékoztatót tartott a Duna Kör a TIT Bocskai úti Természettudományi Stúdiójában.
Elhangzott, hogy a tavaly november óta bejegyezett szervezet
tevékenységének középpontjában a Duna védelme és a nagymarosi
vízlépcső megépítése elleni küzdelem megszervezése áll, jóllehet az
utóbbi időben tagjai részt vettek más környezetvédelmi akciókban is:
például felléptek a gyöngyösoroszi akkumulátorbontó üzem, az ófalui
izotóptemető, vagy a dorogi hulladékégető létesítése ellen. A
közgyűlésen beszámolnak tevékenységükről a Duna Kör helyi
szervezetei és munkacsoportjai is.
Vargha János, a választmány tagja bejelentette: a Duna Kör
elkészítette állásfoglalását a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási
Minisztérium Hazánk környezeti állapota című, a sajtóban közzétett
jelentéséről. A Duna Kör szakértői alapvetően elhibázottnak tartják
a KVM jelentését. Ugyanakkor leszögezik, hogy a korábbi gyakorlathoz
képest pozitív változás: a dokumentum egyes részeiben valós képet
fest a helyzetről. Ebből azonban egységes kép nem áll össze a
környezet állapotáról, s ennek következtében a KVM nem képes arra,
hogy olyan javaslatokat tegyen, amelyek érdemben hozzájárulhatnának
a környezet helyzetének javításához.
A Duna Kör szerint a KVM-jelentés legnagyobb hibája, hogy
statikus szemléletű, csak a környezet állapotának rögzítésére
vállalkozik. A kör szakértői viszont úgy gondolják, hogy a
helyzetelemzés csak a környezet állapotának és a végbemenő
folyamatoknak együttes feltárásával végezhető el. Utalnak arra is,
hogy az ágazati elkötelezettség erősen eltorzítja az anyagot, és ez
különösen a vízügy esetében feltűnő. Ezzel kapcsolatban a Duna Kör
állásfoglalása szóvá teszi, hogy a KVM-anyag egyáltalán nem
foglalkozik a vízügyi munkák által előidézett talajromlással,
illetve a termőterület zsugorodásával. A KVM-dokumentum
szemléletbeli tévedése, hogy a környezetvédelemben a hangsúlyt a
monitoring-rendszer kiépítésére helyezi, holott ennél jóval
fontosabb lenne a megelőzésből kiindulni - mondta végezetül Vargha
János. (folyt.köv.)
1989. április 20., csütörtök 18:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|