|
|
 |
|
 |
Címerbizottság alakult Pécsett
|
1989. április 14., péntek - Pécs új címerének és zászlajának megformálására szakértői bizottságot hívott életre a városi tanács. A történészekből, levéltárosokból, muzeológusokból, egyetemi oktatókból és városvédőkből alakult bizottságot arra kérte a testület, hogy foglaljon állást a pécsi címerrel és zászlóval kapcsolatban, s adjon javaslatot egy új tanácsrendelet megalkotásához.
A jelenlegi városcímert megszületése óta kritizálta a
közvélemény, idegen szimbólum maradt számára mind a mai napig. Nem
őriz hagyományokat, nem felel meg a heraldikai szabályoknak, az
ábrázolt kalapács és könyv semmitmondó, sematikus. Ráadásul a
tervezője Pécs kétezer éves történelmének legszerencsétlenebb
korszakára, a török hódoltságra utaló félholdas dzsámikupolát tette
meg a címer főmotivumává.
A címerbizottság több megoldási változatot vett fontolóra. Az
egyik lehetőség a Mária Terézia által adományozott barokk címer
visszaállítása, ezt a lehetőséget ajánlotta a tanácsnak az MSZMP
pécsi bizottsága is. A XVIII. századi címer különböző változatai
díszitik ma is a városházát, a polgárok ismerik és kedvelik, ámde ez
sem felel meg igazán a heraldika szabályainak.
Egy címer - köztudottan - annál értékesebb, minél régebbi. A
szakértői bizottság tehát példát keres a város korábbi
évszazadaiban. Állítólag volt egy középkori címer, megpróbálják
felkutatni. Lehetőségként számításba került az 1367-ben alapított
pécsi egyetem vagy valamelyik pécsi püspök címere, továbbá a
régészeti ásatások során napvilágra került heraldikák is.
A címerbizottság úgy foglalt állást, hogy akár valamelyik régi
címer elfogadására, akár új címer megalkotására kerül sor, a tanács
döntését előzze meg széleskörű társadalmi vita. A Janus Pannonius
Múzeum vállalta, hogy kiállításon mutatja be a különféle
címerelőzményeket és a javasolt változatokat. S ha igény van rá,
akkor a lakosság helyi népszavazással döntsön az új pécsi címerről
és zászlóról. (MTI)
1989. április 13., csütörtök 22:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|