|
|
 |
|
 |
Bős-Nagymaros - Rudé Právo
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. április 13. csütörtök (MTI-tud.) - A Csehszlovák Tudományos Akadémia Biológiai Társaságának Környezetvédelmi Szekciója olyan állásfoglalást tett közzé egy csehszlovák szakközlönyben, amely a Bős-nagymarosi vízlépcső feltételezhető környezetkárosító hatására hívja fel a figyelmet. A CSKP lapja, a Rudé Právo csütörtökön terjedelmes cikkben élesen bírálta a Josef Vavrousek által, a Cseh Természetvédelmi Szövetség prágai bizottságának, illetve az Állami Műemlék és Természetvédelmi Központnak a közös, NIKA című információs bulletinjében publikált állásfoglalását.
A Rudé Právo azt írta, az emberek jogosan teszik fel a kérdést,
hogy mindíg elég következetesen mérlegelték-e a Bős-nagymarosi
vízlépcső lehetséges környezetvédelmi hatását, de vannak olyanok,
akik a szakmai kérdéseket politikai célokra akarják felhasználni. A
CSKP lapja szerint ehhez szolgáltat alapot az információs közlönyben
megjelentetett állásfoglalás. A Rudé Právo bírálta, hogy a
bulletinben az olvasható: a vízlépcső építése példátlan beavatkozás
a környezetbe a közép-európai térségben, és jelentős, sok évtizedre,
sőt évszázadra szóló környezetvédelmi, gazdasági, szociális,
politikai és más következményei lesznek. A CSKP lapja vitába szállva
a megállapítással, azt hangoztatta, az építkezés elsődleges célja az
érintett terület megvédése az árvíztől, amely Magyarországon
1954-ben, Csehszlovákiában 1965-ben hatalmas károkat okozott. Nincs
szó tehát arról, hogy csupán gazdasági és műszaki megfontolásokból
határozták el a létesítmény megépítését, mint a NIKA állítja -
hangsúlyozta a Rudé Právo, egyben aláhúzva, a vízlépcső olcsó,
környezetvédelmi szempontból tiszta villamosenergiát szolgáltat
majd, és javítja a hajózást a Dunán. A lap azt írta, a biológia és
az ökológia tudományának elég ismerete van arra, hogy hatékony
intézkedéseket javasoljon a vízlépcső esetleges negatív hatásainak a
korlátozására. (folyt.)
1989. április 13., csütörtök 13:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|