|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - kormányszóvivői tájékoztató (6. rész)
|
A nemzetközi szerződések és a népszavazás kapcsolatára vonatkozó másik kérdésre válaszolva hangoztatta: nem biztos, hogy Bőss-Nagymarosnál a népszavazás az egyedüli megoldás - mondta az államtitkár. Lehet, hogy más megoldás is kínálkozik - tette hozzá. Kifejezte meggyőződését, hogy akik annak idején a szerződését megkötötték, legjobb meggyőződésükből cselekedtek. Az energiastressz időszakában minden lehetőséget igyekeztek felhasználni, hogy biztosítsák az ország számára az energiát. Egyébként Bős-Nagymaros gondolata nem tőlünk, hanem szomszédainktól indult el. A szovjet csapatkivonási tervekről érdeklődő tudósítónak Marosán György elmondta, hogy tudomása szerint a szovjet csapatok kivonása április 25-én kezdődik és június végéig fejeződik be. E kérdésről egyébként a Honvédelmi Minisztérium sajtótájékoztatót tart július elején. Nagy Imre és társai földi maradványainak exhumálásával kapcsolatban számos kérdést kapott az államtitkár a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Magyar Filmhíradó, a BBC, a Reuter és az Independent tudósítójától. Elmondta, hogy a kihantolási eljárás szerdán befejeződött, most végzik az elhunytak azonosítását. Nagy Imre és társainak temetése nyilvános lesz és semmilyen különleges intézkedést nem terveznek. A Történelmi Igazságtétel Bizottság is felajánlotta, hogy a rend fenntartásában, az esetleges rendbontás megelőzésében, megakadályozásában aktívan közreműködik. Szólt arról is, hogy nem lehet pontosan tudni, hol végezték ki Nagy Imrééket. Feltételezhetően a Kozma utcai börtönben hajtották végre az itéletet. Hármojukat a kivégzés helyén temették el, s 61-ben szállították őket a 301-es parcellába. A koncepciós perek vizsgálatával megbízott kormánybizottság Nagy Imre és társainak peranyagával még nem foglalkozik. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága újabb kérésével kapcsolatban, amely szerint további öt személyt hantoljanak ki és őket is jelképesen 56-os áldozatként temessenek el Nagy Imréékkel együtt, a kormány csütörtöki ülésén nem foglalkozott. Az államtitkár hangoztatta: változatlan az az álláspont, amelyben korábban a családtagokkal és a bizottság akkor jelenlévő tagjaival megállapodtak; a többi kivégzett kihantolására, azonosítására és adott esetben újraeltemetésére csak Nagy Imre és négy társa eltemetése után térnek vissza. (folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 20:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|