|
|
|
|
Pravda - április 4.
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. április 3. hétfő (MTI-tud) - A magyar politikai életről, a szovjet-magyar együttműködésről közölt cikket hétfőn a Pravda április 4. alkalmából. A lap budapesti tudósítója sajátos formájú megemlékezésében sorra veszi a magyar politikai élet számos újdonságát, s szól arról is, hogy a jelen és a jövő iránti aggodalom feszültségekkel vegyes.
A magyarországi változások gyorsaságát jellemezve kiemeli, hogy két hónap leforgása alatt az MSZMP Központi Bizottsága példátlan módon négy ülést is tartott, s ezeken egyebek között olyan rendkívüli fontosságú témákról volt szó, mint az új alkotmány tervezete, a politikai pluralizmus, az új tájékoztatási politika. Mintegy összegezve tapasztalatait, megállapítja: nem csak a magyarországi politikai élet gyorsult fel, de dinamikusabbá vált az MSZMP tevékenysége is, így próbálva visszaverni azokat a szélsőséges támadásokat, amelyek megkérdőjelezik a múlt eredményeit, a szovjet-magyar együttműködés értékét. - Az MSZMP politikai ellenfelei nem a szocializmus megújítását akarják, hanem annak felszámolását - mutat rá a Pravda tudósítója. - A magyar kommunisták a felszabadulás és 1956 óta először kerültek szembe a polgári ideológia és a nacionalizmus néha igen éles fellobbanásaival. - Az MSZMP mindezek ellenére is a szocializmus széles, demokratikus alapokon nyugvó megújítására törekszik. Ez a cél vonzó azoknak az alternatív szervezeteknek, baloldali és szociáldemokrata mozgalmaknak is - olvasható a cikkben -, amelyekkel a 800 ezres MSZMP lehetőséget lát a hosszú távú szövetségre, koalícióra. A célkitűzések sorában említi a szerző az idei újabb áremeléseket (megemlítve az inflációt is), az adósságállomány csökkentését, az ipar szerkezeti átalakítását. - Bár a vilgszínvonal elérése nem valószínű a közeli években, az MSZMP-nek és a kormánynak határozott programja van a fokozatos haladásra, s ehhez tartják is magukat. Ezért gondolnak az emberek reménykedve a jövőre - írja a szovjet újságíró. A cikk a továbbiakban a kétoldalú együttműködésre tér át, konkrét példákkal világítva meg annak előnyeit, valamint a gazdasági kapcsolatok korszerűsítésének szükségességét. Idézi Grósz Károlyt, akinek megállapítása szerint a Szovjetunióval és a szocialista országokkal kialakított gazdasági együttműködés nem egyszerűen politikai szükségszerűség, hanem a magyar gazdaság működésének egyik alapfeltétele. +++
1989. április 3., hétfő 17:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|