|
|
 |
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (30. rész)
|
Karvalits Ferenc (Zala m. 1. vk.), a Zala Megyei Pártbizottság
----------------
első titkára szerint az előterjesztett koncepció teljes tartalmában
alkalmas dokumentum a társadalmi véleményezésre. Mint mondotta:
Magyarország alaptörvényének magyar alkotmánynak kell lennie, de ma
is időszerű az a kettős kötődés, amely ezeréves államiságunk
történetét mindig jellemezte. Egyrészt hozzá kell járulnia, hogy
megtaláljuk méltó helyünket Európában, másrészt az alkotmány
erejével kell megerősíteni történelmi azonosságtudatunkat, nemzeti
önbecsülésünket.
- Új alkotmányunknak - folytatta - alkotmányos garanciákkal kell
biztosítania az állampolgár, a különböző társadalmi csoportok, az
ország önsors-alakító készsége kibontakoztatásának jogi
lehetőségeit. Ebből a szempontból a tervezet számos olyan korlátot
lebont, amelyeket a most érvényben lévő alkotmány, az abból származó
törvények és jogszabályok emelnek. Példaként említette azt az
előrelépést, amit a tulajdonformák egyenjogúságának az elismerése
jelent.
Karvalits Ferenc egyetértett azzal, hogy az egyén és az
intézményesült hatalom viszonyát tükröző alapvető emberi,
állampolgári jogokat az alkotmány első fejezete tartalmazza.
Tarthatatlannak minősítette azt a gyakorlatot, hogy eddig a hatalom
csak a közösségen keresztül jutott az egyénhez.
A képviselő üdvözölte, hogy az új alkotmány alapelvként
deklarálja az esélyegyenlőséget, jóllehet e progresszív elemet olyan
társadalmi-gazdasági viszonyrendszerben kell megvalósítani, amikor
markáns egyenlőtlenségek a jellemzőek. Az elmúlt négy évtizedben
ugyan több ilyet felszámoltunk, de - döntően a rossz szabályozás
hatására - újkeletű egyenlőtlenségek is megjelentek. A
legfájdalmasabb a társadalom néhány olyan nagyobb csoportjának az
esélyvesztése, mint az ifjúságé, az önhibájukon kívül a társadalmi
létminimum alá kerülteké, a nyugdíjasoké és a magyar falvakban
halmozottan hátrányokkal küzdők népes csoportjáé. Éppen ezért az
állam mindenkori, de jelenleg legsürgetőbb feladata az
esélyegyenlőtlenségek mérséklése, és ennek megfelelő jogi keretet
biztosíthat az új alkotmány. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|