|
|
 |
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (16. rész)
|
Szó sincs erről nagy jelentőségük ellenére sem. De szándékaink
szerint - és ez talán a legfontosabb - az Alkotmány egyrészt
visszaállítja a kontinuitást a magyar állam- és
alkotmányfejlődéssel, a benne kikristályosodott elvekkel, s
integrálódni törekszik az európai alkotmányfejlődés fő vonalába, a
politikai eszméknek és intézményeknek abba az évezredes fejlődésébe,
amely az európaiságot, általánosabban: ma már a civilizáció alapjait
jelenti.
Mindezekből következően az Alkotmány a jogállam eszméjére épül,
s az olyan alkotmányos állam, amely elismeri és garantálja az emberi
és állampolgári jogokat, megvalósítja a hatalommegosztást,
kialakítja azt az alkotmányos jogokat, tételeket védő rendszert,
amely az alkotmány társadalmi érvényesülését biztosítja.
,,A szabályozási elvek,, tehát a korábbi, az 1949-es
alkotmányhoz képest minőségileg más módon közelítik meg az államot;
elválasztják az államot a politikai párttól, úgy rendezik az állam
és az állampolgár viszonyát - szakítva a túlsúlyos államfelfogással
-, hogy az új Alkotmány egyértelműen állampolgár-centrikus legyen.
Az állam nem ,,adományozó,,, gondoskodó, paternalista állam, hanem
,,szolgáltató,, állam; az egyén pedig, polgári létéből eredően az
alapvető személyiségi és politikai szabadságjogok ,,birtokosa,,.
Ezzel a felfogással is illeszkedünk azokhoz a nemzetközi
okmányokhoz, dokumentumokhoz, amelyeket 1976-ban a jogrendszerünk
részévé tettünk. Az alkotmányszerkesztés formanyelvén ezt úgy
fejezzük ki, hogy az alapjogok katalógusa az alkotmányban
előrekerül, első vagy második fejezetnek, de mindenképpen az
államszervezetet szabályozó fejezet elé.
A párt és az állam elhatárolásának több évtizedes dilemmája,
sikertelensége - az alkotmányos hatalommegosztás rendszerében, mely
ma már a pártok és nem az egypárti politikai rendszer alkotmányos
intézménye - úgy vélem sikeresen megoldható. Kialakulhat a
társadalmi-politikai és az állami szféra kölcsönös ellenőrzöttsége,
más szóval az ellenőrzött, demokratikus hatalomgyakorlás.
A hatalom megosztásának régi doktrináját - amelyet klasszikus
formájában csupán a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom
elválasztásában és egyensúlyában értelmezünk - négy síkon kell
vizsgálnunk és érvényesítenünk. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|