|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (7. rész) Az ismételten elrendelt szavazást ezúttal dr. Horváth Jenő -----------------
|
(Bp. 1. vk.) szakította félbe. A jogban járatos képviselő - az ülés elnökével egyetértve - az ügyrendnek azt a bekezdését idézte, amely kimondja, hogy ha a kormány vagy az Elnöki Tanács, esetleg valamely bizottság valamelyik témának a napirendre tűzését javasolja, akkor azt meg kell tárgyalni. Az érdemi döntés már más lapra tartozik. Nem értett egyet viszont az önálló indítványok együttes kezelésével. Ezek felett nem lehet sommásan szavazni - mutatott rá. Az előírás szerint minden önálló indítványt fel kell vezetni, azokkal kapcsolatban a Parlament elnökének állást kell foglalnia. Az Országgyűlés pedig vita nélkül szavaz az egyes indítványok napirendre tűzése tárgyában. Dr. Horváth Jenő javasolta e szabály betartását. A törvényhozó testület az elhangzottak szellemében 337 szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta a napirendre tett indítványt. Horváth Lajos ezután javasolta, hogy az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról március 14-én ünnepi ülésen emlékezzék meg az Országgyűlés, s helyezzenek el koszorút Kossuth Lajos szobránál. Az indítványt egy ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett elfogadták a képviselők. Az interpellációk és a kérdések igen nagy száma miatt az ülés elnöke azt javasolta, hogy az első két munkanapot este 7, a harmadik ülésnapot pedig este 6 óráig tartsák. Ajánlotta: amennyiben az ülésszak három nap alatt sem fejeződne be, március 22-én folytassák a munkát. Az Országgyűlés nyolc ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta ezt az ügyrendi javaslatot is. A törvényhozó testület ezután a képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről határozott. Elsőként Kőrös Gáspárnak (Bács-Kiskun m. 4.vk.) azon --------------- indítványáról határoztak, hogy az Országgyűlés 1989-ben komplex módon tárgyalja meg a lakosság életszínvonalának és életkörülményeinek helyzetét, annak alakulását. Az indítványt - amellyel a Minisztertanács elnöke is egyetértett - a Parlament egyhangúlag elfogadta. Polgárdi József (Pest m. 17.vk) képviselő azt indítványozta, hogy --------------- a Legfelsőbb Állami Számvevőszék jogállásáról, szervezetéről, működéséről készüljön egy koncepció-gyűjtemény, s a számvevőszék létrehozásáról szóló törvényjavaslatot még az új alkotmány elfogadása előtt tüzze napirendre az Országgyűlés. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|