|
|
|
|
2. számú Gyorshír
|
Elhalasztották a címervita eldöntését
-------------------------------------
1990. július 3., kedd - Rövid ideig tartó általános vitát követően elhalasztották a döntést a címervitában. Miután már világossá vált, hogy a koronás, illetve a Kossuth-címer pártiak kifogytak az érvekből, újabb szempontokat nem találtak egymás meggyőzésére, Katona Béla (MSZP) javasolta, hogy további vita nélkül határozzanak, melyik címer legyen a Magyar Köztársaság jelvénye. Ehhez a javaslathoz csatlakozott Antall József miniszterelnök is, hasonlóképpen értékelve a már terméketlen vitát, mondván: elfogytak a heraldikai, közjogi, politikai érvek, dönteni kell. Azért is sürgősnek ítélte a döntést, mivel külföldön olyan vélemények is elhangzottak: Magyarország megtartotta régi kommunista címerét. Ehhez Kövér László (Fidesz) hozzátette: ez utóbbi állítás jogilag helytelen, hiszen a korábbi alkotmányt szinte teljes egészében hatályon kívül helyezte a Parlament, így jelenleg nincs hivatalos címere az országnak. Ám ő is úgy vélekedett: a két tábor nem győzhető meg, újabb érvek nincsenek. Az elnöklő Szűrös Mátyás javaslatára a Tisztelt Ház úgy döntött, hogy az általános vitát befejezik, s a déli szünetben az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság megtárgyalja az eredeti és a módosító javaslatot, s még a végleges döntés előtt délután beszámol állásfoglalásáról a Parlamentnek.
Ezután a képviselők megkezdték az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat megtárgyalását. (MTI)
1990. július 3., kedd 12:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|